kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Szabó Dezső - Karácsony Kolozsvárt [eKönyv: epub, mobi]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/646/1187646.jpg "Szabó Dezső - Karácsony Kolozsvárt [eKönyv: epub, mobi]")
Karácsony Kolozsvárt [eKönyv: epub, mobi]
Szabó Dezső
Fapadoskönyv.hu
,
Megjelenés: 2016. március 09.
Ez a termék NEM NYOMTATOTT KÖNYV, olvasása csak megfelelő elektronikus eszközökön lehetséges.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
Szűcs Boldizsár, a hajdan sikeres író, csalódik az emberekben, és a társadalmi igazságtalanságok elől menekülve önkéntes száműzetésbe vonul. Elzárkózva a világtól, szegénységben, de vállalt magányában mégis emelt fővel, saját értékrendje szerint él, s nincs is...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1270 Ft
Sikeres rendelés után azonnal letölthető.
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még
Mesék a kacagó emberről [eKönyv: epub, mobi]
Szabó Dezső
![Szabó Dezső - Mesék a kacagó emberről [eKönyv: epub, mobi]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/962/786962_1.jpg "Szabó Dezső - Mesék a kacagó emberről [eKönyv: epub, mobi]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1270 Ft
Göre Gábor Bíró úr könyvei: 10. No még öggyet [eKönyv: epub, mobi]
Gárdonyi Géza
![Gárdonyi Géza - Göre Gábor Bíró úr könyvei: 10. No még öggyet [eKönyv: epub, mobi]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/279/1186279_1.jpg "Gárdonyi Géza - Göre Gábor Bíró úr könyvei: 10. No még öggyet [eKönyv: epub, mobi]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1270 Ft
Göre Gábor Bíró úr könyvei: 9. Vakarts [eKönyv: epub, mobi]
Gárdonyi Géza
![Gárdonyi Géza - Göre Gábor Bíró úr könyvei: 9. Vakarts [eKönyv: epub, mobi]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/281/1186281_1.jpg "Gárdonyi Géza - Göre Gábor Bíró úr könyvei: 9. Vakarts [eKönyv: epub, mobi]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1270 Ft
Ének a révben [eKönyv: epub, mobi]
Szabó Dezső
![Szabó Dezső - Ének a révben [eKönyv: epub, mobi]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/647/1187647_1.jpg "Szabó Dezső - Ének a révben [eKönyv: epub, mobi]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1270 Ft
Különös álmok [eKönyv: epub, mobi]
Szini Gyula
![Szini Gyula - Különös álmok [eKönyv: epub, mobi]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/654/1187654_1.jpg "Szini Gyula - Különös álmok [eKönyv: epub, mobi]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1270 Ft
A boldogasszony dervise [eKönyv: epub, mobi]
TÓTH BÉLA
![TÓTH BÉLA - A boldogasszony dervise [eKönyv: epub, mobi]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/690/1187690_1.jpg "TÓTH BÉLA - A boldogasszony dervise [eKönyv: epub, mobi]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1270 Ft
Rákóczi fia [eKönyv: epub, mobi]
JÓKAI MÓR
![JÓKAI MÓR - Rákóczi fia [eKönyv: epub, mobi]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/708/1187708_1.jpg "JÓKAI MÓR - Rákóczi fia [eKönyv: epub, mobi]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1270 Ft
A szegénység útja - Egy ember, aki mindent tud [eKönyv: epub, mobi]
JÓKAI MÓR
![JÓKAI MÓR - A szegénység útja - Egy ember, aki mindent tud [eKönyv: epub, mobi]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/726/1187726_1.jpg "JÓKAI MÓR - A szegénység útja - Egy ember, aki mindent tud [eKönyv: epub, mobi]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1270 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Szűcs Boldizsár, a hajdan sikeres író, csalódik az emberekben, és a társadalmi igazságtalanságok elől menekülve önkéntes száműzetésbe vonul. Elzárkózva a világtól, szegénységben, de vállalt magányában mégis emelt fővel, saját értékrendje szerint él, s nincs is szüksége másra. Egészen addig, amíg egy árva kislány sorsa hull a kezébe. A másról való gondoskodás felelőssége hajtja vissza az emberek közé, és ekkor kezdődik igazi kálváriája, melynek célja, értelme már túlmutat saját létén, így ki sem léphet belőle többé. Az önéletrajzi ihletettségű regényben Szabó Dezső a 1930-as évek Magyarországának metszetét tárja elénk ebben a sok életbölcsességgel, iróniával, és nagyon sok emberséggel megírt könyvében.
Termékadatok
Cím: Karácsony Kolozsvárt [eKönyv: epub, mobi]
Szerző:
Szabó Dezső
Kiadó: Fapadoskönyv.hu
Megjelenés: 2016. március 09.
ISBN: 9789633765166
Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője. Bátyja Szabó Jenő református lelkész, költő.
1879-ben született Kolozsváron, kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermekeként. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol összebarátkozott Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával. Egyetemi évei alatt finnugor nyelvészettel foglalkozott.
1905-ben megszerezte magyar–francia szakos tanári diplomáját, rövid ideig helyettes tanár volt a budapesti II. kerületi főreáliskolában, majd Párizsba került állami ösztöndíjjal. Hazatérése után 1906 szeptemberétől a budapesti IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában tanított; 1907 októberétől a székesfehérvári, 1908 áprilisától pedig a nagyváradi állami főreáliskolához helyeztek át. Ezt követően tanított még Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron, Lőcsén, de mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. Az 1910-i tanármozgalomban heves vitába keveredett Tisza Istvánnal, ennek révén került a Nyugat, majd a Huszadik Század körébe. Éveken keresztül ezek munkatársa volt, első novellái a Nyugatban jelentek meg.
1918-ban az őszirózsás forradalom Lőcsén találta, innen települt fel Budapestre irodalmi szabadúszóként. Személyesen élte meg a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra időszakát, és azokat idegennek és nemzetellenesnek tartotta, ezért vidékre menekült. Mivel úgy látta, hogy az országban „az elsősorban zsidó hadiszállítók nemzetellenes üzelmei” folynak, emiatt az a véleménye alakult ki fiatal korában, hogy „Magyarországot a kapitalizmus béklyóba vetette”, és mindezt a szocializmussal együtt a zsidók tevékenysége eredményének tekintette.
1918-ban fejezte be Az elsodort falu című könyvét, mely Erdélyben és Budapesten játszódik, és a kor általa magyarpusztítónak tartott irányzatait ecseteli. A könyv óriási érdeklődést keltett, egy csapásra ismertté és híressé tette. A húszas évektől az erőteljes antiszemitizmus mellett németellenesség is érzékelhető volt műveiben. 1923-ban az Auróra felelős szerkesztője lett, majd Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett Előörs címmel, a lapban „fajvédő” hangnemben írtak. Véleményük a magyarságot fenyegető veszélyekről nem egészen azonosak, mert míg Bajcsy-Zsilinszky a németeket tartotta a legnagyobb veszélynek, Szabó a zsidóságot. A zsidóság iránti kritikus hozzáállása ugyanakkor nem illeszthető be egyértelműen a kor szélsőjobboldali antiszemita áramlatai közé, s éppenséggel ezekről ugyanolyan elítélően írt, mint magáról a zsidóságról. Az antiszemitizmuson és a németellenességen túl Szabó Dezső harcos ellensége volt a katolicizmusnak is.
1935-ben Björn Collinder, az Uppsalai Egyetem finn-ugor nyelvprofesszora javaslatára irodalmi Nobel-díjra jelölték, de abban az évben végül nem adták át az elismerést.
A harmincas években eleinte támogatta Gömbös Gyula nemzeti munkatervét, majd elfordult attól, és fokozatosan szembefordult a Horthy-korszak vezetőivel. 1932-ben írta a Feltámadás Makucskán, 1934-ben A kötél legendája című művét. A véleménye szerint nyilvánvalóan nemzetellenes nemzetközi szocializmust és kommunizmust világosan elutasította. Politikailag inkább Mussolini fasizmusával szimpatizált, mint Hitler nemzetiszocializmusával, sőt, elítélte a német megszállást és a nyilasuralom terrorját.
1945-ben, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten, Rákóczi téri lakása óvóhelyén. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta magával a halál, amit valószínűleg tüdőgyulladás okozott. Négy évvel később került át a Kerepesi temetőbe, minden szertartás és búcsúztatás nélkül. Lírai hangvételű szépírói munkája, Életeim című önéletírása befejezetlenül maradt.
1879-ben született Kolozsváron, kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermekeként. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol összebarátkozott Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával. Egyetemi évei alatt finnugor nyelvészettel foglalkozott.
1905-ben megszerezte magyar–francia szakos tanári diplomáját, rövid ideig helyettes tanár volt a budapesti II. kerületi főreáliskolában, majd Párizsba került állami ösztöndíjjal. Hazatérése után 1906 szeptemberétől a budapesti IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában tanított; 1907 októberétől a székesfehérvári, 1908 áprilisától pedig a nagyváradi állami főreáliskolához helyeztek át. Ezt követően tanított még Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron, Lőcsén, de mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. Az 1910-i tanármozgalomban heves vitába keveredett Tisza Istvánnal, ennek révén került a Nyugat, majd a Huszadik Század körébe. Éveken keresztül ezek munkatársa volt, első novellái a Nyugatban jelentek meg.
1918-ban az őszirózsás forradalom Lőcsén találta, innen települt fel Budapestre irodalmi szabadúszóként. Személyesen élte meg a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra időszakát, és azokat idegennek és nemzetellenesnek tartotta, ezért vidékre menekült. Mivel úgy látta, hogy az országban „az elsősorban zsidó hadiszállítók nemzetellenes üzelmei” folynak, emiatt az a véleménye alakult ki fiatal korában, hogy „Magyarországot a kapitalizmus béklyóba vetette”, és mindezt a szocializmussal együtt a zsidók tevékenysége eredményének tekintette.
1918-ban fejezte be Az elsodort falu című könyvét, mely Erdélyben és Budapesten játszódik, és a kor általa magyarpusztítónak tartott irányzatait ecseteli. A könyv óriási érdeklődést keltett, egy csapásra ismertté és híressé tette. A húszas évektől az erőteljes antiszemitizmus mellett németellenesség is érzékelhető volt műveiben. 1923-ban az Auróra felelős szerkesztője lett, majd Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett Előörs címmel, a lapban „fajvédő” hangnemben írtak. Véleményük a magyarságot fenyegető veszélyekről nem egészen azonosak, mert míg Bajcsy-Zsilinszky a németeket tartotta a legnagyobb veszélynek, Szabó a zsidóságot. A zsidóság iránti kritikus hozzáállása ugyanakkor nem illeszthető be egyértelműen a kor szélsőjobboldali antiszemita áramlatai közé, s éppenséggel ezekről ugyanolyan elítélően írt, mint magáról a zsidóságról. Az antiszemitizmuson és a németellenességen túl Szabó Dezső harcos ellensége volt a katolicizmusnak is.
1935-ben Björn Collinder, az Uppsalai Egyetem finn-ugor nyelvprofesszora javaslatára irodalmi Nobel-díjra jelölték, de abban az évben végül nem adták át az elismerést.
A harmincas években eleinte támogatta Gömbös Gyula nemzeti munkatervét, majd elfordult attól, és fokozatosan szembefordult a Horthy-korszak vezetőivel. 1932-ben írta a Feltámadás Makucskán, 1934-ben A kötél legendája című művét. A véleménye szerint nyilvánvalóan nemzetellenes nemzetközi szocializmust és kommunizmust világosan elutasította. Politikailag inkább Mussolini fasizmusával szimpatizált, mint Hitler nemzetiszocializmusával, sőt, elítélte a német megszállást és a nyilasuralom terrorját.
1945-ben, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten, Rákóczi téri lakása óvóhelyén. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta magával a halál, amit valószínűleg tüdőgyulladás okozott. Négy évvel később került át a Kerepesi temetőbe, minden szertartás és búcsúztatás nélkül. Lírai hangvételű szépírói munkája, Életeim című önéletírása befejezetlenül maradt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............