Magyar középkor [antikvár]

Részlet a könyvből:Ha ifjaink a középkor története után kérdezősködnek, milyet adtok kezeibe ?" Nagy müvében Cantú ezt a kérdést veti föl. És ez a kérdés ejt gondolkodóba mindnyájunkat, kik a középkor történetének elbeszélésére vállalkozunk. Nincs az emberiség múltjának egyetlenegy korszaka sem, melyről olyan különböző módon ítélnének. A reformáció s az enciklopédisták századai föltétlenül lenézték; hiszen nagy forradalmaiknak éppen azokat az elveket kellett ledönteniök, amiken a középkor fölépült. Ezeknek az elveknek tarthatatlan voltát ugyancsak túlozniok kellett, hogy a tömeg szemében hitelöket veszítsék. Sötétség és tudatlanság a legtöbbször használt két szó, mellyel azt a kort jellemezték. A másik felfogás szerint: valamint a hanyatló középkor az ókor nagy eszméivel és alkotásaival frissítette föl magát, az anyagiasságra hajló újnak viszont a középkor nagy eszméiből és nagy alkotásaiból kell újabb erőt merítenie. Az ókor reneszánszára tehát a középkor reneszánsza következnék...