kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Alekszej Tolsztoj - Magvető 80/1 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/359/4967359.jpg "Alekszej Tolsztoj - Magvető 80/1 [antikvár]")
Magvető 80/1 [antikvár]
Alekszej Tolsztoj, Andrej Bitov, Antonio Tabucchi, Arthur Hailey, Barabás Tibor, Baranyi Ferenc, Berkesi András, Bor Ambrus, Carlos Prats, Cesare Pavese, Christa Wolf, Csendes László, Csoóri Sándor, Csurka István, Didier Martin, Diószegi István, Dobai Péter, Enyedi György, Erich Maria Remarque, Feleki László, Földényi F. László, Fülöp János, Füst Milán, Gémes Eszter, Georges Simenon, Goldziher Ignác, Graham Greene, Gutai Magda, Gyurkovics Tibor, Gyürk Sarolta, Hajnal Anna, Halász Zoltán, Hédervári Péter, Hegyi Gyula, Heinrich Böll, Hernádi Gyula, Huszár Tibor, Illés Endre, John Castle, Jókai Mór, Jos Vandeloo, Jurij Trifonov, Kalász Márton, Kálmán Márta, Kálnoky László, Kántor Lajos, Katona Imre, Kautzky Norbert, Képes Géza, Kodolányi János, Kolozsvári Grandpierre Emil, Koltai Tamás, Komoróczy Géza, Kovács András, Kristó Gyula, Kunszabó Ferenc, Lábos Elemér, Laki Mihály, Lászlóffy Aladár, Mándy Iván, Marosán György, Marx György, Mocsár Gábor, Moldova György, Nagy Ignác, Nagy László, Nemes György, Nemeskürty István, Németh László, Onagy Zoltán, Orbán Ottó, Ottlik Géza, Örkény István, Panek Zoltán, Páskándi Géza, Patricia Highsmith, Patrick Modiano, Pinczési Judit, Rab Zsuzsa, Raffai Sarolta, Rákos Sándor, Rákosy Gergely, Ráth-Végh István, Sándor Pál, Sára Sándor, Sarkadi Imre, Saul Bellow, Sheila Hocken, Sobor Antal, Stanley Ellin, Suzanne Prou, Süpek Ottó, Szabédi László, Szabó Magda, Szathmári Sándor, Székely János, Szentkuthy Miklós, Szerb Antal, Tandori Dezső, Thurzó Gábor, Tóth Eszter, Tóth-Máthé Miklós, Trogmayer Ottó, Vaszilij Suksin, Vathy Zsuzsa, Végh Antal, Vészi Endre, Weöres Sándor, Wole Soyinka, Zám Tibor, Zombori István
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1430 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Magvető 80/1 [antikvár]
Szerző:
Alekszej Tolsztoj
,
Andrej Bitov
,
Antonio Tabucchi
,
Arthur Hailey
,
Barabás Tibor
,
Baranyi Ferenc
,
Berkesi András
,
Bor Ambrus
,
Carlos Prats
,
Cesare Pavese
,
Christa Wolf
,
Csendes László
,
Csoóri Sándor
,
Csurka István
,
Didier Martin
,
Diószegi István
,
Dobai Péter
,
Enyedi György
,
Erich Maria Remarque
,
Feleki László
,
Földényi F. László
,
Fülöp János
,
Füst Milán
,
Gémes Eszter
,
Georges Simenon
,
Goldziher Ignác
,
Graham Greene
,
Gutai Magda
,
Gyurkovics Tibor
,
Gyürk Sarolta
,
Hajnal Anna
,
Halász Zoltán
,
Hédervári Péter
,
Hegyi Gyula
,
Heinrich Böll
,
Hernádi Gyula
,
Huszár Tibor
,
Illés Endre
,
John Castle
,
Jókai Mór
,
Jos Vandeloo
,
Jurij Trifonov
,
Kalász Márton
,
Kálmán Márta
,
Kálnoky László
,
Kántor Lajos
,
Katona Imre
,
Kautzky Norbert
,
Képes Géza
,
Kodolányi János
,
Kolozsvári Grandpierre Emil
,
Koltai Tamás
,
Komoróczy Géza
,
Kovács András
,
Kristó Gyula
,
Kunszabó Ferenc
,
Lábos Elemér
,
Laki Mihály
,
Lászlóffy Aladár
,
Mándy Iván
,
Marosán György
,
Marx György
,
Mocsár Gábor
,
Moldova György
,
Nagy Ignác
,
Nagy László
,
Nemes György
,
Nemeskürty István
,
Németh László
,
Onagy Zoltán
,
Orbán Ottó
,
Ottlik Géza
,
Örkény István
,
Panek Zoltán
,
Páskándi Géza
,
Patricia Highsmith
,
Patrick Modiano
,
Pinczési Judit
,
Rab Zsuzsa
,
Raffai Sarolta
,
Rákos Sándor
,
Rákosy Gergely
,
Ráth-Végh István
,
Sándor Pál
,
Sára Sándor
,
Sarkadi Imre
,
Saul Bellow
,
Sheila Hocken
,
Sobor Antal
,
Stanley Ellin
,
Suzanne Prou
,
Süpek Ottó
,
Szabédi László
,
Szabó Magda
,
Szathmári Sándor
,
Székely János
,
Szentkuthy Miklós
,
Szerb Antal
,
Tandori Dezső
,
Thurzó Gábor
,
Tóth Eszter
,
Tóth-Máthé Miklós
,
Trogmayer Ottó
,
Vaszilij Suksin
,
Vathy Zsuzsa
,
Végh Antal
,
Vészi Endre
,
Weöres Sándor
,
Wole Soyinka
,
Zám Tibor
Zombori István
Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 110 mm x 200 mm
Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. 1934-ben született. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
A belga születésű Georges Simenon (1903-1989) a francia nyelvű regényirodalom világszerte ismert alakja, műveit eddig ötvenöt nyelvre fordították le. A hatalmas siker Simenon legismertebb regényszereplőjének, Maigret főfelügyelőnek köszönhető. A világméretű sikerhez az is hozzájárult, hogy a regényekből számtalan filmadaptáció, majd pedig televíziós sorozat is készült. A bűnügyi regények némileg elhomályosítják az életmű más szeleteit.
Simenon – saját szavaival élve – „kemény” regényeket is írt, amelyekkel az irodalmi körök elismerésére számított. Ha ez akkor nem is sikerült, az idő neki dolgozott: ma már biztosan kijelenthető, hogy Simenon a 20. századi francia regény egyik klasszikus szerzőjévé vált.
Simenon – saját szavaival élve – „kemény” regényeket is írt, amelyekkel az irodalmi körök elismerésére számított. Ha ez akkor nem is sikerült, az idő neki dolgozott: ma már biztosan kijelenthető, hogy Simenon a 20. századi francia regény egyik klasszikus szerzőjévé vált.
Huszár Tibor (1930-) szociológus, egyetemi tanár, akadémikus.
A Corvina Kiadónál megjelent művei:
A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon --- Sántha Kálmán ügye (Esettanulmány), 1998. Bibó István: Válogatott tanulmányok --- Társadalomtörténet - szociológia - társaslélektan, 2004. Találkozások --- Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi-politikai mozgalmakról, 2005. Kádár --- A hatalom évei (1956-1989), 2006. Az elittől a nómenklatúráig --- Az intézményesített káderpolitika kialakulása magyarországon (1945-1989), 2007. Bibó estéje --- Levelek, dokumentumok a népi mozgalomról és a Magyar Közösség peréről, 2008. A pokol malmai -- Szűcs Ernő ÁVH-s ezredes ügye és elágazásai (1946–1955), 2009.
A Corvina Kiadónál megjelent művei:
A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon --- Sántha Kálmán ügye (Esettanulmány), 1998. Bibó István: Válogatott tanulmányok --- Társadalomtörténet - szociológia - társaslélektan, 2004. Találkozások --- Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi-politikai mozgalmakról, 2005. Kádár --- A hatalom évei (1956-1989), 2006. Az elittől a nómenklatúráig --- Az intézményesített káderpolitika kialakulása magyarországon (1945-1989), 2007. Bibó estéje --- Levelek, dokumentumok a népi mozgalomról és a Magyar Közösség peréről, 2008. A pokol malmai -- Szűcs Ernő ÁVH-s ezredes ügye és elágazásai (1946–1955), 2009.
Szociológus, egyetemi tanár, tudományos tanácsadó.
Egyetemi diplomáját az ELTE Bölcsészkarának filozófia és történelem szakán szerezte 1971-ben. Doktori disszertációját 1973-ban védte meg ugyanott, szociológiából. 2001-ben az ELTÉ-n habilitált, 2006-tól az MTA doktora, 2008-tól egyetemi tanár a Közép-európai Egyetemen CEU). Az egyetem után könyvkiadó szerkesztőként dolgozott, és az ELTE filozófia szakán volt óraadó. 1977-től 1990-ig ellenzéki tevékenység és illegális publikációk miatt foglalkoztatási tilalom alatt állt, ezekben az években alkalmi munkákból élt. 1980 és 1984 között németországi, franciaországi, amerikai és holland egyetemeken illetve kutatóintézetekben dolgozott meghívott kutatóként. 1990-től 2002-ig az ELTE Szociológiai Intézetében tanított, majd az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetében lett tudományos főmunkatárs. 1997-től tanít a Közép-európai Egyetem Nacionalizmus Tanulmányok programjában, és az egyetem Zsidó Tanulmányok programjának tudományos igazgatója. Fontosabb publikációi az utóbbi évekből: - Zsidók a mai Magyarországon. (Szerk.) Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2002. - NATO, Neutrality and National Identity: the case of Austria and Hungary. (Ed. with R. Wodak) Böhlau Verlag, Wien – Köln – Weimar, 2003. - New Jewish Identities. (Ed. with Zvi Gitelman, Barry Kosmin) Central European University Press, Budapest, New York, 2003. - Jews and Jewry in contemporary Hungary: results of a sociological survey Institute for Jewish Policy Research, London 2004. - A kéznél lévő Idegen. Antiszemita előítéletek a rendszerváltozás utáni Magyarországon. POLGART Kiadó, Budapest 2005. - A Másik szeme. Zsidók és antiszemiták a háború utáni Magyarországon. Gondolat Kiadó, Budapest, 2008. - A Kádár-rendszer és a zsidók, Corvina Kiadó, Budapest, 2019.
Egyetemi diplomáját az ELTE Bölcsészkarának filozófia és történelem szakán szerezte 1971-ben. Doktori disszertációját 1973-ban védte meg ugyanott, szociológiából. 2001-ben az ELTÉ-n habilitált, 2006-tól az MTA doktora, 2008-tól egyetemi tanár a Közép-európai Egyetemen CEU). Az egyetem után könyvkiadó szerkesztőként dolgozott, és az ELTE filozófia szakán volt óraadó. 1977-től 1990-ig ellenzéki tevékenység és illegális publikációk miatt foglalkoztatási tilalom alatt állt, ezekben az években alkalmi munkákból élt. 1980 és 1984 között németországi, franciaországi, amerikai és holland egyetemeken illetve kutatóintézetekben dolgozott meghívott kutatóként. 1990-től 2002-ig az ELTE Szociológiai Intézetében tanított, majd az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetében lett tudományos főmunkatárs. 1997-től tanít a Közép-európai Egyetem Nacionalizmus Tanulmányok programjában, és az egyetem Zsidó Tanulmányok programjának tudományos igazgatója. Fontosabb publikációi az utóbbi évekből: - Zsidók a mai Magyarországon. (Szerk.) Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2002. - NATO, Neutrality and National Identity: the case of Austria and Hungary. (Ed. with R. Wodak) Böhlau Verlag, Wien – Köln – Weimar, 2003. - New Jewish Identities. (Ed. with Zvi Gitelman, Barry Kosmin) Central European University Press, Budapest, New York, 2003. - Jews and Jewry in contemporary Hungary: results of a sociological survey Institute for Jewish Policy Research, London 2004. - A kéznél lévő Idegen. Antiszemita előítéletek a rendszerváltozás utáni Magyarországon. POLGART Kiadó, Budapest 2005. - A Másik szeme. Zsidók és antiszemiták a háború utáni Magyarországon. Gondolat Kiadó, Budapest, 2008. - A Kádár-rendszer és a zsidók, Corvina Kiadó, Budapest, 2019.
Moldova György születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. –) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.
Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.
Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.
Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”
1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.
1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.
Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).
2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.
Díjai
•SZOT-díj (1967)
•József Attila-díj (1973, 1978)
•Karinthy-gyűrű (1981)
•Kossuth-díj (1983)
•Nagy Lajos-díj (1993)
•Maecenas-díj (1994)
•MSZOSZ-díj (1995)
•Demény Pál-emlékérem (1995)
•Kollektív Pulitzer-díj (2000)
•Közbiztonsági Díj arany fokozat
•Aranysíp kitüntetés (mint tiszteletbeli vasutas)
•bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíj
•Prima Primissima díj (2010)
Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.
Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.
Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”
1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.
1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.
Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).
2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.
Díjai
•SZOT-díj (1967)
•József Attila-díj (1973, 1978)
•Karinthy-gyűrű (1981)
•Kossuth-díj (1983)
•Nagy Lajos-díj (1993)
•Maecenas-díj (1994)
•MSZOSZ-díj (1995)
•Demény Pál-emlékérem (1995)
•Kollektív Pulitzer-díj (2000)
•Közbiztonsági Díj arany fokozat
•Aranysíp kitüntetés (mint tiszteletbeli vasutas)
•bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíj
•Prima Primissima díj (2010)
Patrick Modiano (Boulogne-Billancourt, Franciaország, 1945. július 30.) irodalmi Nobel-díjas francia író, Marie Modiano, anglofón énekesnő apja.
Anyja, a félig magyar Louisa Colpijn belga flamand színésznő, apja Albert Modiano Szalonikiből származó neves szefárd zsidók leszármazottja, aki Olaszországból került Franciaországba. A szülők Párizsban a második világháború alatt találkoztak. Albert Modiano megtagadta a sárga csillag viselését, és illegalitásba vonult a deportálás elől. A feketepiacon üzletelt, és abból tartotta fenn magát. Az üldöztetése miatt a német megszállás idején félig-meddig titokban kellett tartania a kapcsolatát Louisával. Ebből a kapcsolatból született gyermekük, Patrick.
Patrick Modiano gyerekkora különleges volt, hiszen anyja révén a holland lett az első nyelv, amit megtanult. A thőnes-i Szent József kollégiumban, majd a párizsi IV. Henrik Gimnáziumban tanult, ahol az érettségi vizsgát is letette. Nem szándékozott továbbtanulni, csak az irodalom érdekelte. Ennek megfelelően 1967 óta kizárólag az irodalomnak él hivatásos regényíróként. 1968-ban jelent meg első regénye, a La Place de l’Étoile.
1972-ben megkapta a Francia Akadémia regényeknek járó irodalmi díját a Les Boulevards de ceinture című alkotásáért, 1978-ban pedig a legrangosabb francia díjat, a Goncourt-díjat is odaítélték neki a Rue des boutiques obscures-ért. 2014-ben az irodalmi Nobel-díjat nyerte el.
Anyja, a félig magyar Louisa Colpijn belga flamand színésznő, apja Albert Modiano Szalonikiből származó neves szefárd zsidók leszármazottja, aki Olaszországból került Franciaországba. A szülők Párizsban a második világháború alatt találkoztak. Albert Modiano megtagadta a sárga csillag viselését, és illegalitásba vonult a deportálás elől. A feketepiacon üzletelt, és abból tartotta fenn magát. Az üldöztetése miatt a német megszállás idején félig-meddig titokban kellett tartania a kapcsolatát Louisával. Ebből a kapcsolatból született gyermekük, Patrick.
Patrick Modiano gyerekkora különleges volt, hiszen anyja révén a holland lett az első nyelv, amit megtanult. A thőnes-i Szent József kollégiumban, majd a párizsi IV. Henrik Gimnáziumban tanult, ahol az érettségi vizsgát is letette. Nem szándékozott továbbtanulni, csak az irodalom érdekelte. Ennek megfelelően 1967 óta kizárólag az irodalomnak él hivatásos regényíróként. 1968-ban jelent meg első regénye, a La Place de l’Étoile.
1972-ben megkapta a Francia Akadémia regényeknek járó irodalmi díját a Les Boulevards de ceinture című alkotásáért, 1978-ban pedig a legrangosabb francia díjat, a Goncourt-díjat is odaítélték neki a Rue des boutiques obscures-ért. 2014-ben az irodalmi Nobel-díjat nyerte el.
Sára Sándor (Tura, 1933. november 28. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező. Sára Balázs operatőr édesapja, Bálványosiné Sára Magda testvére.
Dokumentumfilmekkel kezdte pályáját, majd a hatvanas és a hetvenes években egyéni látásmódjával hozzájárult a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez. Leggyakrabban Kósa Ferenccel és Szabó Istvánnal dolgozott együtt. Képein az emberi arc és a magyar táj árulkodó módon vall arról, hogy mi történik az emberben és az emberrel a történelmi kataklizmák során.
Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, s számos hazai és nemzetközi fesztiválon tüntették ki díjakkal.
Moór Mariannával kötött házasságából született Balázs nevű fia követte őt a pályán. Második feleségét a Szindbád forgatásán ismerte meg, Szegedi Erikával közös gyermekük Sára Júlia.
Dokumentumfilmekkel kezdte pályáját, majd a hatvanas és a hetvenes években egyéni látásmódjával hozzájárult a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez. Leggyakrabban Kósa Ferenccel és Szabó Istvánnal dolgozott együtt. Képein az emberi arc és a magyar táj árulkodó módon vall arról, hogy mi történik az emberben és az emberrel a történelmi kataklizmák során.
Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, s számos hazai és nemzetközi fesztiválon tüntették ki díjakkal.
Moór Mariannával kötött házasságából született Balázs nevű fia követte őt a pályán. Második feleségét a Szindbád forgatásán ismerte meg, Szegedi Erikával közös gyermekük Sára Júlia.
Író, esszéíró, műfordító. 1908-ban született, Budapesten. 1931-ben szerzett oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-francia-angol irodalom szakán.
1932-től a Madách Gimnáziumban, 1939-től az óbudai Árpád Gimnáziumban tanított. 1949–1958 között közgazdasági technikumban tanított. 1958-tól haláláig szabadfoglalkozású író. Elbeszélései és tanulmányai többek között a Napkelet, a Válasz, a Magyar Csillag, a Vigília, az Új Symposion, a Kortárs, valamint az Élet és Irodalom hasábjain jeletek meg. Angol és amerikai regényeket fordított.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Divertimento (1957), Burgundi krónika (1959), Hitvita és nászinduló (1960), Arc és álarc (1962), A megszabadított Jeruzsálem (1965), Angyali Gigi (1966), Meghatározások és szerepek (1969), II. Szilveszter második élete (1972), Szent Orpheus breviáriuma (1973), Szárnyatlan oltárok (1978), Prae I-II. (1980), Múzsák testamentuma (1985), Saturnus fia (1989), Euridiké nyomában (1993), Narcisszusz tükre (1995), Az alázat kalendáriuma (1998), Bezárult Európa (2000), Fájdalmak és titkok játéka (2001), Barokk Róbert (2002), Casanova (2008), Pendragon és XIII. Apolló (2009), Doktor Haydn (2009)
Díjai
Baumgarten-díj (1948), József Attila-díj (1977), Füst Milán-díj (1982), Déry Tibor-díj (1984), Kossuth-díj (1988)
1932-től a Madách Gimnáziumban, 1939-től az óbudai Árpád Gimnáziumban tanított. 1949–1958 között közgazdasági technikumban tanított. 1958-tól haláláig szabadfoglalkozású író. Elbeszélései és tanulmányai többek között a Napkelet, a Válasz, a Magyar Csillag, a Vigília, az Új Symposion, a Kortárs, valamint az Élet és Irodalom hasábjain jeletek meg. Angol és amerikai regényeket fordított.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Divertimento (1957), Burgundi krónika (1959), Hitvita és nászinduló (1960), Arc és álarc (1962), A megszabadított Jeruzsálem (1965), Angyali Gigi (1966), Meghatározások és szerepek (1969), II. Szilveszter második élete (1972), Szent Orpheus breviáriuma (1973), Szárnyatlan oltárok (1978), Prae I-II. (1980), Múzsák testamentuma (1985), Saturnus fia (1989), Euridiké nyomában (1993), Narcisszusz tükre (1995), Az alázat kalendáriuma (1998), Bezárult Európa (2000), Fájdalmak és titkok játéka (2001), Barokk Róbert (2002), Casanova (2008), Pendragon és XIII. Apolló (2009), Doktor Haydn (2009)
Díjai
Baumgarten-díj (1948), József Attila-díj (1977), Füst Milán-díj (1982), Déry Tibor-díj (1984), Kossuth-díj (1988)
Író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát.
1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)
Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)
Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............