Ez a termék NEM NYOMTATOTT KÖNYV, olvasása csak megfelelő elektronikus eszközökön lehetséges.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
?Küküllői Dénesnek egyszer csak nem is annyira fájni, mint inkább elaludni készült a szeme. Zsibbadt volt. Könnyezett s néha nyilallás szaladt végig rajta. Mind a kettőn egyszerre s lassan, fájdalmasan. Küküllői különben is igen-igen rossz szemű ember volt. Nagyon vastag...
?Küküllői Dénesnek egyszer csak nem is annyira fájni, mint inkább elaludni készült a szeme. Zsibbadt volt. Könnyezett s néha nyilallás szaladt végig rajta. Mind a kettőn egyszerre s lassan, fájdalmasan. Küküllői különben is igen-igen rossz szemű ember volt. Nagyon vastag szemüveget hordott az utcán s még vastagabbat tett föl otthon, a mikor irt. Író volt tudniillik. Nem népszerű, kapós, hanem töprengő, józan és lelkiismeretes ember. Azzal a két rossz szemmel mindennek a mélyére nézett. - A mikor először észrevette, hogy a papiroson maga előtt nem látja a betűt s voltaképpen csak találomra ír, végigsuhant a lelkén a hideg. Egy kis katonasipka hevert az asztalon, a kisebbik fiáé, a hogy pedig fölállott, kis takaréktűzhelybe botlott bele, körül szétszórva hevertek a fazekak meg lábosok, tepsik, tortaformák, a legkisebb lányának a játéka. - Rémülten kérdezte: - Mi lesz ezekkel? Mi lesz ezekkel? - Aztán járta a tanárokat s egyszer, a mikor délben tapogatva vak módjára kereste maga előtt a kést az abroszon, elszólta magát:- Én vakon nem élek, fiam. Ezt nem követelheti tőlem senki. Ha nem tudnak segíteni rajtam, agyonlövöm magam.A felesége hebegve, lélek nélkül felelt:- Dehogy nem tudnak.?(részlet a címadó novellából)