A nagybányai művésztelep [antikvár]

Fedlap oldalsó élén kis karccal.
Réti István könyve, A nagybányai művésztelep amely a 1-20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb szellemi, szemléleti, stiláris mozgalmának a történetét tárgyalja s résztvevőinak alakját, munkásságát mutatja be, a korszak legfontosabb művészettörténeti forrásmunkái közé tartozik. szerzőjét, aki maga is a nagybányai festőkolónia első, alapító nemzedékének tagja, az eseményeknek nemcsak résztvevője, hanem egyik megindítója is volt, műveltsége, széles látóköre, a történelem és művészettörténet iránti fogékonysága, s nem utolsósorban írói vénája a mozgalom krónikásának, s mintegy teoretikusának szerepére predesztinálta. A könyv csak Réti halála után kilenc évvel, 1954-ben jelent meg a képzőművészeti Alap Kiadóvállalatánál, Aradi Nóra szerkesztésében. Az akkori politikai, művészetpolitikai viszonyok között azonban csak kompromisszumokkal kerülhetett kiadásra: kimaradt a kéziratból minden olyan szövegrész, utalás, ami a két világháború és a közbülső időszak történelmi eseményeinek tárgyalásában, vagy Réti művészetfilozófiai, esztétikai felfogásában, vagy a nagybányai életkörülményekről szóló leírásai között nemkívánatosnak, közölhetetlennek találtatott. Réti István művét most teljes szövegével, hiánytalanul élvezheti az olvasó. A szerző kéziratát, a magyar nemzeti Galéria Adattárában őrzött gépiratot forrásértékű szövegként kezeltük. Ki-ki meggyőződése szerint formálhat véleményt Rétinek a korszak politikai, történelmi vonatkozású nézeteiről, visszaemlékezéseiről, személyes élményeiről - a Kiadónak és a szerkesztőnek az volt a feladata, hogy a modern magyar művészet történetének ezt a nélkülözhetetlen forrásmunkáját a maga teljességében bocsássák a szakemberek és a közönség rendelkezésére.