kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![A. Takács Erzsi - Rózsáskert [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/704/3366704.jpg "A. Takács Erzsi - Rózsáskert [antikvár]")
Rózsáskert [antikvár]
A. Takács Erzsi, Ágoston Julián, Auer István, B. Németh János, Babits Mihály, Bán Aladár, Bárdosi Németh János, Cser Iván, Dezsényi Béla, Dobay Olga, Endrődi Sándor, Erdős René, Finta Sándor, Gárdonyi Géza, Gáspár Imre, Gáspár Jenő, Gyula diák, Hangay Sándor, Harangi László, Harsányi Kálmán, Harsányi Lajos, Havas István, Hevesi M. Angelika, Hódsághy Béla, Horváth Béla, Joós Ferenc, Juhász Gyula, Kalocsay Alán, Kemenes Ferenc, Kiss Menyhért, Klement Ilonka, Kocsis László, Környey Paula, Kövér Erzsébet, Krüger Aladár, Kunszery Gyula, Lendvai István, Liszt Nándor, Madách Imre, Magasi Artúr, Magyar Bálint, Mécs László, Mentes Mihály, Mihály László, Mindszenty Gedeon, Móra Ferenc, Móra István, Móra László, Nagy Méda, Nagy Miklós, Nagyfalusy Lajos, Németh István, Novák János, Ölbey Irén, Ősz Iván, P. Jánossy Béla, P. Pál Ödön, Pakacs Károly, Pakocs Károly, Paksy Gáspár, Palasovszky Béla, Pavel Ágoston, Pohárnok Jenő, Prohászka Ottokár, Puszta Sándor, Radványi Kálmán, Reviczky Gyula, Rónay György, Rosty Kálmán, Rozmán János, Rozman József, Rudnyánszky Gyula, Sajó Sándor, Sándor Dénes, Sík Sándor, Szalay Mátyás, Szalóczi Pelbárt, Szathmáry István, Székely László, Szepessy László, Szuhai Antal, Szulik József, Takács Gedeon, Tárkányi Béla, Temesváry Kriszta, Tordai Ányos, Tóth Lenke, V. Berecz Irén, Váradi Antal, Városi István, Veörös J. Michaela, Walter Gyula
Tizenkét éve jelent meg a Rózsáskert első kiadása. Mindenhol szívesen fogadták s el is fogyott az utolsó példányig már évekkel előbb. A kiadó Társulat általános óhajt teljesít,mikor a gyűjteményt ismét megjelenteti. Ám ez új kiadás nem lehet egyszerű lenyomata az elsőnek. Megújult formájában, főkép tartalmában s beosztásában is. Meg kellett újulnia első és legelső sorban azért, mert a vallásos költészet művelői az utolsó másfél évtized alatt nemcsak számban szaporodtak meg, hanem termésük...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6600 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Tizenkét éve jelent meg a Rózsáskert első kiadása. Mindenhol szívesen fogadták s el is fogyott az utolsó példányig már évekkel előbb. A kiadó Társulat általános óhajt teljesít,mikor a gyűjteményt ismét megjelenteti. Ám ez új kiadás nem lehet egyszerű lenyomata az elsőnek. Megújult formájában, főkép tartalmában s beosztásában is. Meg kellett újulnia első és legelső sorban azért, mert a vallásos költészet művelői az utolsó másfél évtized alatt nemcsak számban szaporodtak meg, hanem termésük művészi értékével a magyar költői irodalomnak, büszkén mondhatjuk, valósággal élére jutottak.
Országos elismerésben van ma már része azoknak, akik tizenöt évvel előbb kezdtek írni, sőt olyanoknak is, akik akkor még el sem indultak. Tárgykörben,ihlet-élményben is kiszélesedett és megteljesedett a ma vallásos költészete. Nemcsak a rég megszokott vallásos témák ihletik, hanem megtalálta a vallásos vonatkozásokat az élet, a nehéz magyar élet másféle jelenségeiben is. A család és minden vonatkozása, a szeretet és mindenfajta áradása, a társadalom és minden nehéz kérdése mindmegannyi ihletfakasztó forrása a ma katolikus lírájának.
Termékadatok
Cím: Rózsáskert [antikvár]
Szerző:
A. Takács Erzsi
,
Ágoston Julián
,
Auer István
,
B. Németh János
,
Babits Mihály
,
Bán Aladár
,
Bárdosi Németh János
,
Cser Iván
,
Dezsényi Béla
,
Dobay Olga
,
Endrődi Sándor
,
Erdős René
,
Finta Sándor
,
Gárdonyi Géza
,
Gáspár Imre
,
Gáspár Jenő
,
Gyula diák
,
Hangay Sándor
,
Harangi László
,
Harsányi Kálmán
,
Harsányi Lajos
,
Havas István
,
Hevesi M. Angelika
,
Hódsághy Béla
,
Horváth Béla
,
Joós Ferenc
,
Juhász Gyula
,
Kalocsay Alán
,
Kemenes Ferenc
,
Kiss Menyhért
,
Klement Ilonka
,
Kocsis László
,
Környey Paula
,
Kövér Erzsébet
,
Krüger Aladár
,
Kunszery Gyula
,
Lendvai István
,
Liszt Nándor
,
Madách Imre
,
Magasi Artúr
,
Magyar Bálint
,
Mécs László
,
Mentes Mihály
,
Mihály László
,
Mindszenty Gedeon
,
Móra Ferenc
,
Móra István
,
Móra László
,
Nagy Méda
,
Nagy Miklós
,
Nagyfalusy Lajos
,
Németh István
,
Novák János
,
Ölbey Irén
,
Ősz Iván
,
P. Jánossy Béla
,
P. Pál Ödön
,
Pakacs Károly
,
Pakocs Károly
,
Paksy Gáspár
,
Palasovszky Béla
,
Pavel Ágoston
,
Pohárnok Jenő
,
Prohászka Ottokár
,
Puszta Sándor
,
Radványi Kálmán
,
Reviczky Gyula
,
Rónay György
,
Rosty Kálmán
,
Rozmán János
,
Rozman József
,
Rudnyánszky Gyula
,
Sajó Sándor
,
Sándor Dénes
,
Sík Sándor
,
Szalay Mátyás
,
Szalóczi Pelbárt
,
Szathmáry István
,
Székely László
,
Szepessy László
,
Szuhai Antal
,
Szulik József
,
Takács Gedeon
,
Tárkányi Béla
,
Temesváry Kriszta
,
Tordai Ányos
,
Tóth Lenke
,
V. Berecz Irén
,
Váradi Antal
,
Városi István
,
Veörös J. Michaela
Walter Gyula
Kiadó: Szent István-Társulat
Kötés: Varrott papírkötés
Méret: 180 mm x 250 mm
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............