kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ábrányi Emil - Hatszáz magyar nemzeti dal [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/69/3048069.jpg "Ábrányi Emil - Hatszáz magyar nemzeti dal [antikvár]")
Hatszáz magyar nemzeti dal [antikvár]
Ábrányi Emil, Ányos Pál, Arany, Bajza, Balogh Zoltán, báró Balassa B., Báró Eötvös, báró Eötvös J., Bartók Lajos, Berecz Károly, Berzsenyi, Carmen Sylva, Császár F., Csengeri J., Csokonai, Czuczor, Dalmady, Dalmady Győző, Dalwady Győző, Dayka, Dömötör P., Endrődi S., Erdély, Erdélyi, Fáy András, Ferenczy Teréz, Flóra, Garay, Garay János, gróf Gvadányi József, Győri V., Győry Vilmos, Gyulai, Gyulai Pál, Harmath Lujza, Hiador, Hunyadi László, Iduna, Jakab Ödön, Kazincsy, Kerényi Frigyes, Kisfaludi Sándor, Kisfaludy K., Kiss József, Komócsy, Komócsy J., Komócsy József, Kölcsey, Kölcsey Ferenc, Kuliffay Ede, Kunoss, Lévay, Lisznyai K., Losonczy László, Magyaródi, Nyilas Samu, Pap Endre, Papp Kálmán, Petőfi, Petőfi Sándor, Pósa Lajos, Prém József, Sárosy, Sárosy Gyula, Szabó Endre, Szász Béla, Szász K., Szemere Miklós, Szentirmay E., Szentirmay Elemér, Szirmay E., Szomory K., Szomory Károly, Tárkányi, Thomson-Ábrányi, Tolnai L., Tompa, Tompa Mihály, Torkos L., Tóth Endre, Tóth K., Tóth Kálmán, Vachot S., Vajda János, Váradi Antal, Vargha Gyula, Vida József, Virág, Vörösmarty, Vörösmarty Mihály
A "Hatszáz magyar nemzeti dal" negyedik, javított s bővített kiadását teszem e könyvben a hazai közönség olvasó-asztalára. A három első kiadás oly keresett volt, hogy aránylag példátlanul rövid idő alatt kelt el, mire - sajátos viszonyaink között - kétségen kivül befolyással volt az olcsó ár s a páratlanul gazdag tartalom. A jelen kiadás annyiban "javított," hogy még czélszerűbben van beosztva, s nemcsak legjobb tartalomjegyzékkel ellátva, hanem a százakra menő népdalok magában a szövegben is...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5400 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A "Hatszáz magyar nemzeti dal" negyedik, javított s bővített kiadását teszem e könyvben a hazai közönség olvasó-asztalára. A három első kiadás oly keresett volt, hogy aránylag példátlanul rövid idő alatt kelt el, mire - sajátos viszonyaink között - kétségen kivül befolyással volt az olcsó ár s a páratlanul gazdag tartalom. A jelen kiadás annyiban "javított," hogy még czélszerűbben van beosztva, s nemcsak legjobb tartalomjegyzékkel ellátva, hanem a százakra menő népdalok magában a szövegben is betürendben csoportosíttattak. A "javított" kifejezést úgy értem, hogy költészetünk legújabb gyöngyeit is felvettem ezen kiadásba, nemkülönben a legújabb népszinmüvekben előforduló dalokat, s a legújabb operettekben s operákban előforduló népszerűvé lett dallamok szövegeit is. Tartalmasabb, változatosabb, több költőt jól képviselő, népdalokban gazdagabb mű mint ez, a külföldi könyvpiaczokon sem található. - Szeretem hinni, hogy szolgálatot tettem ezen kiadás rendezésével is azoknak, kik a magyar költészet, a népdalirodalom iránt érdeklődéssel s fogékonysággal birnak, de egész könyvtárakat nem vásárolhatnak össze.Megjegyzem, hogy a kötetben közölt költemények kiadási jogát részint az ez idő szerinti kiadó-tulajdonosoktól, részint maguktól a szerzőktől megszereztem. A gyüjtemény tehát a szerzői jogról szóló 1884. XVI. törvényczikk értelmében megszerzett kiadási jog alapján van összeállítva.Ajánlom a müvet a hazai közönség szíves figyelmébe.
Termékadatok
Cím: Hatszáz magyar nemzeti dal [antikvár]
Szerző:
Ábrányi Emil
,
Ányos Pál
,
Arany
,
Bajza
,
Balogh Zoltán
,
báró Balassa B.
,
Báró Eötvös
,
báró Eötvös J.
,
Bartók Lajos
,
Berecz Károly
,
Berzsenyi
,
Carmen Sylva
,
Császár F.
,
Csengeri J.
,
Csokonai
,
Czuczor
,
Dalmady
,
Dalmady Győző
,
Dalwady Győző
,
Dayka
,
Dömötör P.
,
Endrődi S.
,
Erdély
,
Erdélyi
,
Fáy András
,
Ferenczy Teréz
,
Flóra
,
Garay
,
Garay János
,
gróf Gvadányi József
,
Győri V.
,
Győry Vilmos
,
Gyulai
,
Gyulai Pál
,
Harmath Lujza
,
Hiador
,
Hunyadi László
,
Iduna
,
Jakab Ödön
,
Kazincsy
,
Kerényi Frigyes
,
Kisfaludi Sándor
,
Kisfaludy K.
,
Kiss József
,
Komócsy
,
Komócsy J.
,
Komócsy József
,
Kölcsey
,
Kölcsey Ferenc
,
Kuliffay Ede
,
Kunoss
,
Lévay
,
Lisznyai K.
,
Losonczy László
,
Magyaródi
,
Nyilas Samu
,
Pap Endre
,
Papp Kálmán
,
Petőfi
,
Petőfi Sándor
,
Pósa Lajos
,
Prém József
,
Sárosy
,
Sárosy Gyula
,
Szabó Endre
,
Szász Béla
,
Szász K.
,
Szemere Miklós
,
Szentirmay E.
,
Szentirmay Elemér
,
Szirmay E.
,
Szomory K.
,
Szomory Károly
,
Tárkányi
,
Thomson-Ábrányi
,
Tolnai L.
,
Tompa
,
Tompa Mihály
,
Torkos L.
,
Tóth Endre
,
Tóth K.
,
Tóth Kálmán
,
Vachot S.
,
Vajda János
,
Váradi Antal
,
Vargha Gyula
,
Vida József
,
Virág
,
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Kiadó: Méhner Vilmos
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 120 mm x 160 mm
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............