kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ammianus Marcellinus - Régi muzsika kertje [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/524/4483524.jpg "Ammianus Marcellinus - Régi muzsika kertje [antikvár]")
Régi muzsika kertje [antikvár]
Ammianus Marcellinus, B. Marcello, Baldassare Castiglioni, Bartók Béla, E. T. A. Hoffman, Goethe, Haydn, Herodotos, J. de Villeneuve, J. J. Rousseau, Joh. de Grocheo, Kodály Zoltán, L. Zacconi, Liszt Ferenc, Madame de Stael, Platon, Rubruquis, Schubert, Schumann
Az itt következő írások a zene életviszonyait világítják meg különböző időszakokban. Környezetrajz, háttér, színes statisztéria, ha úgy tetszik, - voltaképp több annál: anyaga annak a ma még alig látható tudományágnak, mélyet úgy nevezhetnénk, hogy zenei művelődéstörténet. Válogathattunk volna belőle százszor ennyit; gyűjteményünk mindig teljes lenne és mindig csonka lenne, mint ahogyan az a szerves élet bármelyik tagja, mélyet kiemelnek eredeti összefüggéséből.
Mit tudunk meg belőle? Azt,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3800 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Az itt következő írások a zene életviszonyait világítják meg különböző időszakokban. Környezetrajz, háttér, színes statisztéria, ha úgy tetszik, - voltaképp több annál: anyaga annak a ma még alig látható tudományágnak, mélyet úgy nevezhetnénk, hogy zenei művelődéstörténet. Válogathattunk volna belőle százszor ennyit; gyűjteményünk mindig teljes lenne és mindig csonka lenne, mint ahogyan az a szerves élet bármelyik tagja, mélyet kiemelnek eredeti összefüggéséből.
Mit tudunk meg belőle? Azt, amit maga a zene is tanít; hogy művészet és műalkotás, sajátos belső törvényei ellenére, millió gyökérszállal fogózik hétköznapi talajába és környezetébe, - abból emelkedik ki, mint diadalmas lombkorona, hogy értelmet adjon egész nemzedékek életének. A régi ember sorsához, elődeink világához sokkal több közünk van, mint általában hisszük; az ő tegnapjukat folytatjuk a mában és a holnapban, akkor is, ha ellentmondunk neki. Kell-e, hogy mindezt tudjuk is? Az embert az teszi szellemi lénnyé, hogy tájékozódik az időben: hogy emlékszik a tegnapra és sejti a holnapot.
Abban a tegnapban persze sok minden együtt gomolyog, amit csak az utókor tud különválasztani. A remekmű mellett ott a napi divat, a külsőség, a furcsaság. A nagy művészt és művét épp az különbözteti meg környezetétől, hogy az esetlegesből törvényt formál; hogy minden külsőségen keresztül, vagy néha mindattól elszakadva, kimond valamit magáról s nemzedékéről, ami független a pillanattól és véletlentől, ami változatlan és elemi igazság. A nagy mű mögött azonban ott húzódik a kisebbek hegylánca s az egyéni sors, a társadalmi háttér, a származás és a környezet adottságai láthatóan és láthatatlanul beleszólnak a remekmű sorsába is.
Termékadatok
Cím: Régi muzsika kertje [antikvár]
Szerző:
Ammianus Marcellinus
,
B. Marcello
,
Baldassare Castiglioni
,
Bartók Béla
,
E. T. A. Hoffman
,
Goethe
,
Haydn
,
Herodotos
,
J. de Villeneuve
,
J. J. Rousseau
,
Joh. de Grocheo
,
Kodály Zoltán
,
L. Zacconi
,
Liszt Ferenc
,
Madame de Stael
,
Platon
,
Rubruquis
,
Schubert
Schumann
Kiadó: Magyar Kórus
Kötés: Varrott papírkötés
Méret: 130 mm x 190 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.)
A XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt: zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész. A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja ma Magyarországon a zenetanításnak, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is. Kodály Zoltán jelentős szerepet játszott a magyar közéletben is, számos közéleti szerepet töltött be és több szervezet, bizottság tagja vagy vezetője volt. Több befolyásos közéleti szereplő (zenészek, művészek, tudósok és politikusok) tartozott ismeretségi köréhez.
A XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt: zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész. A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja ma Magyarországon a zenetanításnak, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is. Kodály Zoltán jelentős szerepet játszott a magyar közéletben is, számos közéleti szerepet töltött be és több szervezet, bizottság tagja vagy vezetője volt. Több befolyásos közéleti szereplő (zenészek, művészek, tudósok és politikusok) tartozott ismeretségi köréhez.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............