kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Aczél Tamás - Október 23. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/643/4847643.jpg "Aczél Tamás - Október 23. [antikvár]")
Október 23. [antikvár]
Aczél Tamás, Adam Wazyk, Ágh István, Aimé Cesaire, Alain Bosquet, Albert Camus, Alekszandr Guidoni, András Sándor, Atahualpa Yupanqui, Babis D. Claras, Baka István, Bárány Tamás, Bella István, Benjámin László, Bibó István, Bihari Sándor, Buda Ferenc, Carl Keilhan, Christine Busta, Claribel Alegria, Cs. Szabó László, Czímer József, Dallos Sándor, Darvas Iván, Dávid Posner, Demeter Imre, Déry Tibor, Devecseri Gábor, Donald Hall, Döbrentei Kornél, Dutka Ákos, Edward Estlin Cummings, Erneso Pinto, Ernesto Pinto, Faludy György, Fáy Ferenc, Féja Géza, Fekete István, Ferdinando Durand, Fodor József, Francisco de Moreira Das Neves, Füst Milán, Gács András, Gál Sándor, Gazdag Erzsi, Georges-Emmanuel Clancier, Gérard Prévot, Geszti Pál, Gömori György, Gömöri György, Gustavo Garcia Saravi, Gyöngyössy Imre, Győry Kálmán, Gyurkovics Tibor, Halfdan Rasmussen, Hámory Zoltán, Háy Gyula, Hegedűs Lóránt, Hubay Miklós, Hudy Ferenc, Ignácz Rózsa, Illés Sándor, Illyés Gyula, István, Jankovich Ferenc, Jean Cocteau, Jobbágy Károly, John Ciardi, Juana de Ibarbourou, Jules Supervielle, Justus László, Káldi János, Karinthy Ferenc, Kárpáti Zoltán, Kassák Lajos, Képes Géza, Kiss Dénes, Konstantin Halahoff, Kónya Lajos, Kovács István, Krassó György, Kuczka Péter, Kunszery Gyula, Lakatos István, Makovecz Imre, Márai Sándor, Marsall László, Michele Campione, Mico Vlahovic, Mihelics Vid, Muzaffer Unkán, Nagy Gáspár, Nagy László, Németh Emil, Németh László, Nils Leeb-Lundberg, Nils Lindström, Obersovszky Gyula, Olaf Sturms, Örkény István, Pálóczi-Horváth György, Páskándi Géza, Petőfi Attila, Petri György, Pierre Emmanuel, Pierre Nothomb, Pokorni Zoltán, Raksányi Gellért, Ramon Cué Romano, Richárd Lyons, Ronald Reagan, Rui Lane Kuo, Saáry Éva, Sárközi Mátyás, Sava Manolova-Ungerer, Sík Sándor, Siklós István, Sinka István, Sipos Gyula, Solymos Ida, Somlyó György, Sulyok Vince, Szabó Lőrinc, Szász Imre, Szentkúti Ferenc, Szentmihályi Szabó Péter, Tamás Ervin, Tamási Aron, Tamási Lajos, Tolcsvay Béla, Tollas Tibor, Tommaso Lisi, Tóth Bálint, Tüski István, Tűz Tamás, Vas István, Vészi Endre, W. Bretscher, Watson Kirkconnell, Weöres Sándor, William T. Moynihan, Wittner Mária, Zalán Tibor, Zbigniew Herbert, Zelk Zoltán
Ötvenhat évvel ezelőtt, 1956. október 23-án néhány napra Budapestre látogatott a világtörténelem. 1956. október 23-án a magyarok elfelejtettek félni. Üvölthetett a rádióban a torztekintetű kommunista hiéna, Gerő Ernő; megpróbálhatták a rádióépület ablakaiból fejünk fölé lőtt sortüzekkel hazazavarni a lelkesen tüntető embereket; behívhatták Moszkva bolsevik lakájai a maguktól is elszántan megtorlásra, leszámolásra készen Budapest felé csörtető szovjet tank-csordát; nevezhették ellenforradalmár...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2240 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Ötvenhat évvel ezelőtt, 1956. október 23-án néhány napra Budapestre látogatott a világtörténelem. 1956. október 23-án a magyarok elfelejtettek félni. Üvölthetett a rádióban a torztekintetű kommunista hiéna, Gerő Ernő; megpróbálhatták a rádióépület ablakaiból fejünk fölé lőtt sortüzekkel hazazavarni a lelkesen tüntető embereket; behívhatták Moszkva bolsevik lakájai a maguktól is elszántan megtorlásra, leszámolásra készen Budapest felé csörtető szovjet tank-csordát; nevezhették ellenforradalmár fasiszta csürhének az együtt éneklő, egyet akaró - Vesszen Gerő! Ruszkik haza! együtt mozduló sok ezer magyar embert; hirdethettek statáriumot a megszálló szovjet csapatok és magyar keretlegényeik ellen fegyvert fogó munkások és diákok megrettentésére - Magyarország azon az estén és a következő napokban megtanult hinni a feltámadásban. Budapestre szegeződött azokban a napokban a világ tekintete: ránk figyelt a század. Néhányan már akkor megsejtették a három és fél évtized késéssel megérkezett jövőt: a világfaló bolsevik szörny a magyar főváros utcáin, Dávid és Góliát küzdelmekor hosszan tartó, sokáig üszkösödő, halálos sebet kapott. Történelmünk tíz boldog napja: felszabadultan mosolygott az egész ország. Aztán 1956. november 4-én hajnalban a magyar fővárosra és az országra visszazúduló szovjet tankhadosztályok vérbe fojtották szabadságharcunkat, a magyar kommunisták meggyilkolták a nemzet forradalmát. De a lyukas zászló, amelyből október 23-án a Bem téren bicskával kivágták a Magyarországot a szovjet birodalom gyarmatává címkézőalázó vörös csillagos, búzakalászos régi címert -, a lyukas zászló boldog-szomorú emléke sok millió magyar lelkében évtizedekig őrizte az álmot: lesz még egyszer ünnep a világon, lesz még egyszer boldog, szabad, demokratikus Magyarország!
Termékadatok
Cím: Október 23. [antikvár]
Szerző:
Aczél Tamás
,
Adam Wazyk
,
Ágh István
,
Aimé Cesaire
,
Alain Bosquet
,
Albert Camus
,
Alekszandr Guidoni
,
András Sándor
,
Atahualpa Yupanqui
,
Babis D. Claras
,
Baka István
,
Bárány Tamás
,
Bella István
,
Benjámin László
,
Bibó István
,
Bihari Sándor
,
Buda Ferenc
,
Carl Keilhan
,
Christine Busta
,
Claribel Alegria
,
Cs. Szabó László
,
Czímer József
,
Dallos Sándor
,
Darvas Iván
,
Dávid Posner
,
Demeter Imre
,
Déry Tibor
,
Devecseri Gábor
,
Donald Hall
,
Döbrentei Kornél
,
Dutka Ákos
,
Edward Estlin Cummings
,
Erneso Pinto
,
Ernesto Pinto
,
Faludy György
,
Fáy Ferenc
,
Féja Géza
,
Fekete István
,
Ferdinando Durand
,
Fodor József
,
Francisco de Moreira Das Neves
,
Füst Milán
,
Gács András
,
Gál Sándor
,
Gazdag Erzsi
,
Georges-Emmanuel Clancier
,
Gérard Prévot
,
Geszti Pál
,
Gömori György
,
Gömöri György
,
Gustavo Garcia Saravi
,
Gyöngyössy Imre
,
Győry Kálmán
,
Gyurkovics Tibor
,
Halfdan Rasmussen
,
Hámory Zoltán
,
Háy Gyula
,
Hegedűs Lóránt
,
Hubay Miklós
,
Hudy Ferenc
,
Ignácz Rózsa
,
Illés Sándor
,
Illyés Gyula
,
István
,
Jankovich Ferenc
,
Jean Cocteau
,
Jobbágy Károly
,
John Ciardi
,
Juana de Ibarbourou
,
Jules Supervielle
,
Justus László
,
Káldi János
,
Karinthy Ferenc
,
Kárpáti Zoltán
,
Kassák Lajos
,
Képes Géza
,
Kiss Dénes
,
Konstantin Halahoff
,
Kónya Lajos
,
Kovács István
,
Krassó György
,
Kuczka Péter
,
Kunszery Gyula
,
Lakatos István
,
Makovecz Imre
,
Márai Sándor
,
Marsall László
,
Michele Campione
,
Mico Vlahovic
,
Mihelics Vid
,
Muzaffer Unkán
,
Nagy Gáspár
,
Nagy László
,
Németh Emil
,
Németh László
,
Nils Leeb-Lundberg
,
Nils Lindström
,
Obersovszky Gyula
,
Olaf Sturms
,
Örkény István
,
Pálóczi-Horváth György
,
Páskándi Géza
,
Petőfi Attila
,
Petri György
,
Pierre Emmanuel
,
Pierre Nothomb
,
Pokorni Zoltán
,
Raksányi Gellért
,
Ramon Cué Romano
,
Richárd Lyons
,
Ronald Reagan
,
Rui Lane Kuo
,
Saáry Éva
,
Sárközi Mátyás
,
Sava Manolova-Ungerer
,
Sík Sándor
,
Siklós István
,
Sinka István
,
Sipos Gyula
,
Solymos Ida
,
Somlyó György
,
Sulyok Vince
,
Szabó Lőrinc
,
Szász Imre
,
Szentkúti Ferenc
,
Szentmihályi Szabó Péter
,
Tamás Ervin
,
Tamási Aron
,
Tamási Lajos
,
Tolcsvay Béla
,
Tollas Tibor
,
Tommaso Lisi
,
Tóth Bálint
,
Tüski István
,
Tűz Tamás
,
Vas István
,
Vészi Endre
,
W. Bretscher
,
Watson Kirkconnell
,
Weöres Sándor
,
William T. Moynihan
,
Wittner Mária
,
Zalán Tibor
,
Zbigniew Herbert
Zelk Zoltán
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9786155269066
Méret: 190 mm x 280 mm
Albert Camus (1913−1960) a huszadik század egyik legnagyobb hatású írója. 1942-ben jelent meg Az idegen című regénye, mely ismert íróvá és az egzisztencializmus egyik vezéralakjává tette. 1957-ben Nobel-díjjal tüntették ki.
Fekete István József Attila-díjas magyar író, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” egyik legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.
Gazdag Erzsi (eredeti neve: Sebesi Erzsébet) (Budapest, 1912. november 14. – Szombathely, 1987. február 9.) magyar ifjúsági író, költő.
Sebesi Erzsébet néven született, törvénytelen gyermekként. Korán Sárvárra került, anyai nagyanyjához, Gazdag Erzsébethez (az ő nevét vette fel később). Első versét 13 éves korában írta, diákként színésznő szeretett volna lenni. Szombathelyen a neves nyelvész, költő, néprajztudós, Pável Ágoston karolta fel már az elemi iskolában. Büszkén vallotta magáról, hogy 14 éves korától önálló kereső. Az önfenntartás nehézségeivel is magyarázható, hogy tanulmányait gyakorta megszakította. 1936-ban érettségizett Kőszegen, az 1938-1939-es tanévben a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem Természettudományi Karára iratkozott be. 1945-től a Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett el egy fél évet. Közben újságírásból, leckeadásokból, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Volt laboráns, gyógyszertári technikus, gyógynövénybegyűjtő, majd 1961-től nyugdíjazásáig, 1970-ig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa. Fiatalkori barátságot kötött Weöres Sándorral. Otthona 1974-től haláláig a könyvtár szomszédságában, a Petőfi Sándor utca 45. alatt volt.
Sebesi Erzsébet néven született, törvénytelen gyermekként. Korán Sárvárra került, anyai nagyanyjához, Gazdag Erzsébethez (az ő nevét vette fel később). Első versét 13 éves korában írta, diákként színésznő szeretett volna lenni. Szombathelyen a neves nyelvész, költő, néprajztudós, Pável Ágoston karolta fel már az elemi iskolában. Büszkén vallotta magáról, hogy 14 éves korától önálló kereső. Az önfenntartás nehézségeivel is magyarázható, hogy tanulmányait gyakorta megszakította. 1936-ban érettségizett Kőszegen, az 1938-1939-es tanévben a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem Természettudományi Karára iratkozott be. 1945-től a Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett el egy fél évet. Közben újságírásból, leckeadásokból, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Volt laboráns, gyógyszertári technikus, gyógynövénybegyűjtő, majd 1961-től nyugdíjazásáig, 1970-ig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa. Fiatalkori barátságot kötött Weöres Sándorral. Otthona 1974-től haláláig a könyvtár szomszédságában, a Petőfi Sándor utca 45. alatt volt.
Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20.) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös elnöke. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1954-ben kezdte és 1959-ben fejezte be. Karrierjében akkor következett be az áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított. Teljesen egyéni kompozíciójú épületeivel vált híressé, az organikus építészeti stílus megteremtője. Máig száznál több különböző funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épület jelzi munkásságának eredményét. 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója volt, később elnöke lett és soraiban tudhatja a Nemzetközi Építészeti Akadémia is.
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Petri György
Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.
Fontosabb díjai
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.
Fontosabb díjai
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............