A beszéd akusztikai analízise és szintézise [antikvár]

előszó preface Tanulmánykötetünkben a beszéd akusztikai szerkezetének az elemzésében és a beszédhangsorok mesterséges előállításában elért eredményeinkről számolunk be. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének fonetikai osztályán már közel egy évtizede folyik olyan kutatómunka, amelyben a beszédfolyamat analízise és szintézise egymást kiegészítő és egységes metodológiát képez. A szintetikus beszéd számunkra nem végcél, hanem eszköz a hangtest akusztikai és fonetikai szerkezetének a jobb megismeréséhez, a hangszerkezeti elemek, az elemekből képződő fonetikai struktúrák nyelvi felhasználásának, funkciójának a feltárására. A szintézissel ellenőrizhetjük elemzéseink helyességét, pontosságát — ez már önmagában sem lekicsinylendő és elvetendő lehetőség -, de csak a szintézis révén tudunk a hangalak alkotórészeiben ellenőrizhető változtatásokat eszközölni és ezáltal a különböző hangszerkezeti összetevők szerepét „kitapogatni", a lényeges és kevésbé lényeges, funkciós és funkciótlan elemeket elkülöníteni egymástól az egyébként nagyon bonyolult felépítésű hangtestben. Akusztikai elemzésekkel és szintézissel foglalkozó írásokat korábbi füzeteink is tartalmaznak. Ebben a füzetben a nyelvészeti-fonetikai eredmények mellett bemutatjuk a beszédszintézis laboratóriumunkban használatos hardware-jét, technikai eszközeit, a szintézis általunk kidolgozott és alkalmazott technológiáját is. A mesterséges beszéd korunkban, az automatizálás korában, nem marad a tudományos kíváncsiság keretei között, tehát nemcsak kutatólaboratóriumi termék, hanem a mikroelektronika rohamos fejlődése révén számos területen, termelési és társadalmi szférában nyer konkrét felhasználást az emberi munkaerő felszabadítása, az emberi tevékenység megkönnyítése és kiteljesítése érdekében is. Korunkat okkal szokták a technika századának is nevezni. A gépek tömegestől törnek be mindennapi életünkbe. Az ember és a gép, a gép és az ember között új kapcsolatok alakulnak ki. Az EMBER elgépiesedésével szemben, e folyamat ellensúlyozására mindent meg kell tennünk a gépek „emberiesítése" (humanizálása) érdekében. E cél elérésében kapcsolatteremtő eszköz lehet a mesterséges beszéd, amellyel megvalósulhat a „párbeszéd" az ember és a gép között. Bolla Kálmán