A Magyar Nyelvészek II. Nemzetközi Kongresszusa [antikvár]

ÁGOSTON MIHÁLY (Jugoszlávia)3Függő szótípusok morfémakategóriája1.Egyes szótipusok alaktani és mondattani függőséget mutatnak, azaz odatartozásuk egy másik szóhoz merevebb és alárendeltebb, mint amennyire a szintaktikai szerkezet ezt eredményezhetné. Ilyen pl. (kék) szemű.2.A függőség intenzitása és állandósultsága típusonként s azon belül is különbözhet, mégis viszonylag egységes és kétségtelenül sajátos morfematikai kategóriát feltételezhetünk a kötött és szabad morfémák között. A közös jelleg intenzitásának értékrendje kb. ez lehet: I. mögötti, II. szemű, III. mögött; IV. levő, V. néni.3.Egyidejűleg kell szófaji és morfematikai elemzést végeznünk. Mindkét esetben az átmeneti kategórián kevésbé kell értenünk változás folyamatát, mint viszonylagos nyugalmi állapotot:a pólusként vett két kategória között feltételezett harmadikat. S itt ilyen póluspárok jöhetnek számításba: szóképző, szószintagma, kompozítum-szintagma.4.A függő szótípusok különböző szófaji jegyet mutatnak, de típusonként nem sorolhatnánk be őket egyszerűen valamelyik szófaji osztályba. Pl. amíg a melléknevekre a jobb oldali akcidentikus kapcsoló érték jellemző, a szemű és utáni típusokban a kétoldali függőség általános: szép idő; kék szemű gyerek. Sőt itt a bal oldali kapcsolás erősebb: (Marika) kék szemű. Vagyis viszonylag önálló a kék szemű \ s nem az a ,,szemű gyerek".5.A tisztán morfematikai fő sajátosság mellett keresztező kategóriát feltételezhetünk a más meglevő osztályok felé tendáló eltérő jegyek és a közös jelleg együttléte alapján.Közelebbi megvilágítással a függő szavak feltételezett kategóriájára szándékozom felhívni a figyelmet.A. MOLNÁR FERENC (Debrecen)Szó- és szólásmagyarázatok a XVI. századi magyar költői nyelvbőlAz előadás néhány a TESz-ben is szereplő szóról új magyarázatot ad, vagy etimológiai kiegészítést fűz hozzájuk. A magyarázatok általában a TESz-ben közölteknél korábbi adatokra épülnek. Hangtörténeti és jelentéstani szempontokon kívül stilisztikaiakat is igyekszünk figyelembe venni, s nyelvjárástörténeti problémákat is érintünk. Egy-két szólás új, illetve részben új magyarázatával is megpróbálkozunk.AUSTERLITZ RÓBERT (USA)A magyar deixis morfológiája1 any-/any-,meny- + -nyi (vö. méternyi): há- + -ny2a hogy,úgy/így : hogyan, ugyan/igyen :: *hogan/ ugan/igen b :: úgyan : ígyen (Nietzsche), im+ígyen(*em +)4hány : hova,hova,hogy = há-: ho- (~ ha): ki5me- (-ly,-nnyi,-rre,-ddig): mi6ho-,í-/ú- + -gy :: ho- + -1: i-tt/o-tt = -l-t(t) (vö. lent kint fönt)7i/o : Hú = itt/ott: így/úgy(i/o,ho + -nn%n: innen, stb.)