A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. [antikvár]

A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei című, 2005. április 21-22-én Szegeden tartott negyedik konferencia anyagából állítottuk össze jelen kötetünket. Ez alkalommal - a korábbi gyakorlattól eltérően - nem adtunk külön témát a konferenciának. Így a kötetbe került írások a nyelvtörténet szinte minden ágával foglalkoznak: az alaktani, mondattani, jelentéstani tárgyú tanulmányok mellett módszertani témák is megtalálhatók közöttük.Bakró-Nagy Marianne az obi-ugor lk>yl hangátvetés jellemzőit, történelmi előzményeit és létrejöttének fonetikai magyarázatát mutatja be. Két tanulmány történeti alaktannal foglalkozik. Borbás Gabriella Dóra a legkorábbi magyar szövegemlékek képzőit vizsgálja. Számba veszi a teljes képzőállományt, és a szövegemlékekben található képzőket összeveti az ősmagyar és a korai ómagyar kori képzőállománnyal. Horváth László a felszólító módú igealakok kettősségének történetét vizsgálja a XX. század első évtizedeiből származó drámák alapján. Arra keresi a választ, mikor kezdett dominánssá válni az ikes igék körében a rövid alak.