Beszédnemek - Nemek beszéde [antikvár]

t i l'i í' l Előszó „Talán kicsit szokatlan volt. Talán újszerű. Talán régen várt. Az ELTE TFK Magyar Nyelvészeti Tanszéke által megszervezett és meghirdetett, 1999-es országos retorikakonferencia és szónokverseny valóban hiányt pótolt. A menedzserképzések versenyszellemétől elhúzódva, az utcai szónoklás, a kereskedelmi meggyőzés céljait nem magáénak vallva a felsőoktatás retorikai gyakorlata éppenhogy működött, s az utóbbi időben kezdett csak éledezni. Az egyetemek és főiskolák által képzett hallgatók szakmai felkészültségét számtalanszor rontja el a nem kifejező beszédmód, a hatástalan, sikerületlen megszólalás. Ez közhely, mégis mind ez idáig olyan jelenség volt, amellyel ki-ki a maga területén számolt és küzdött. A retorika időközben új szempontokat nyerve visszakerült a közélet gyakorlatába, a képzés folyamatába. Szükség volt tehát arra a lehetőségre, amelyen ki lehet próbálni mindazt, ami célkitűzésként valamennyiünk elhatározásai i i között ott van: a sikerült, magabiztos, tartalmas és hiteles beszéd gyakorlatát." E szavakat Aczél Petra, az ELTE TFK akkori oktatója (ma a Budapesti Corvinus Egyetem professzora) írta az első, 1999-ben rendezett Kossuth-szó-nokverseny Magyar Nyelvőr-beli beszámolójában. Azóta eltelt 18 év, és a célok mit sem változtak: a retorika tanítása a jó gondolkodás és beszéd, a jó kiállás alapjait adja - nemcsak az egyetemeken, hanem számos tanfolyam, retorikaiskola és tréning keretében. Kézikönyvek, tanulmányok és külföldi szerzők munkáinak fordításai jelentek meg azóta magyarul, és lefordították a meghatározó klasszikus retorikai műveket (Arisztotelész, Corniíicius, Cicero és Quintilianus munkáit). Ennek nyomán fölélénkült a retorika és a hozzá kapcsolódó tudományok (irodalom, nyelvművelés, kommunikáció és médiatudomány, klasszika filológia) összekapcsolódásainak kutatása, és kiderült: a retorika nem csupán a mindennapi megszólalásokban van jelen, hanem a gondolkodásunkat is teljes mértékben áthatja. A retorika komplex tudás, amelyet gyakorolni kell: ezért jött létre a Kossuth-szónokverseny. A versenyhez kapcsolódó retorikai konferenciák a legkülönbözőbb témákat érintették az itthon kezdetben még csupán szárnyait bontogató klasszikus retorika kapcsán. Válogatás a témákból a teljesség igénye nélkül: a bemutató beszéd, a törvényszéki beszéd, a politikai beszéd, a retorika és a testbeszéd, a retorika és az érvelés, az egyházi retorika, médiaretorika stb. Az előadók között retorikával (is) foglalkozó jeles szakemberek nevei szerepeltek: Adamik Tamás, Bencze Lóránt, Wacha Imre, Balázs Géza, Grétsy László. A verseny megálmodója és főszervezője Adamikné Jászó Anna professzor asszony volt, majd egy évtizeddel később Raátz Judit, az ELTE BTK főiskolai tanára vette át a verseny és a hozzákapcsolódó konferencia szervezését, koordinálását. A rendezvény 2016-ban az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán folytatódott, ahol a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék munkaközössége látta és látja el azóta is a szervezési feladatokat.