Nyelvi-tipológiai vizsgálatok Kőrösladány helynévrendszerében [antikvár]

I. BEVEZETESEz a dolgozat a Körösladány földrajzi nevei című (Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészetüidományi Karán 1991-ben megvédett) bölcsészdoktori értekezésemnek a módosított és terjedelmi korlátok miatt (több szempont elhagyásával) egyszerűsített változata. Az ismételten elvégzett elemzés forrásaként az 1999-ben, Körösladány helynevei (Líceum Kiadó, Eger) címmel megjelent adattáramat használtam, mely 1471 névcikkben (és betűrendes mutatójában listaszerűen) tartalmazza a település történeti és mai helyneveit. E nagyközség teljes helynévállománya adja tehát a vizsgálati korpuszt.Mivel az említett kiadvány bevezetőjében bemutattam a falu földrajzi jellegzetességeit, a következőkben nem látszik szükségesnek arra ismételten visszatérnem.A dolgozat tárgya, céljaA XX. század közepétől jelentősen inegnőtt Magyarországon az egy-egy vidék, megye vagy település helyneveit közzétevő tudományos munkák száina. A helynevek összegyűjtése után a gyűjtők, szerkesztők, közzétevők előtt két lehetőség kínálkozott: vagy csupán inagát a névgyűjteményt (adattárat), vagy ezt a nevek rendszerével, a feldolgozással kiegészítve adják közre. Közismert dolog, hogy a XX. század hatvanas éveitől nagy lendülettel induló helynévgyűjtés eredményeként a magyar megyék többségének a helynévtárát kiadták már, azonban ennek az óriási névanyagnak a kutatása, tudományos feldolgozása alig haladt előre (vö. inégis: KÁLNÁSI ÁRPÁD 1996).Saját elemzésemmel, ha csupán igen kis mértékben is, e hiány csökkentéséhez kívánok hozzájárulni. Dolgozatom fő célja nyelvészeti vizsgálat: egy alföldi település (Körösladány nagyközség) földrajzi objektumai neveinek mint sajátos szókészleti elemeknek a nyelvi szempontú és a nyelvészet eszközeivel való leírása, többoldalú elemzése és azok rendszerének a feltárása. Értelmezésem szerint tehát a vizsgálandó helynevek a nyelvi elemkészletnek a tagjai, rendszerük pedig a település beszélőközössége szókincsének a részrendszerét képezi. Az összegyűjtött történeti és XX. századi helynévanyag alapján igyekszem feltárni a falu névalkotásában szerepet játszó nyelvi eszközöket, elsősorban közvetlenül az egyes objektumok nevévé váló lexé-mákat, lexéma értékű elemeket, azoknak a nevekben megmutatkozó jelentését, funkcióját, jellegzetes lexikális kategóriáit és a közreműködésülckel megvalósuló tipikus helynév-keletkezési módokat. Összegzésemet bizonyos értelemben átfogó munkának szánom, hiszen benne hangsúlyozottan rendszertani szemlélet alapján az egyes helyneveket valamely részrendszerek