Számok a nyelvek világában, nyelvek a számok világában [antikvár]

ELOSZO Székely Gábor 2016-ban jelent meg a Tinta Könyvkiadó gondozásában a Család és rokonság a nyelvek tükrében (szerkesztette Hidasi Judit, Osváth Gábor, Székely Gábor) e. kötet, melyet a szerzők Szépe György professzor, a MANYE elnöke emlékének szenteltek. A szerzők aktív vagy nyugállományba vonult egyetemi és főiskolai oktatók voltak, akik összesen hét felsőoktatási intézményt képviseltek. A kötet tizennégy értekezést tartalmaz és a Végkövetkeztetések című dolgozattal zárul. A magyar nyelv családi és rokonsági kifejezéseit elemző írást követően a magyar nyelvi kifejezéseknek és tizenkét idegen nyelv hasonló terminusainak egybevető, kontrasztív elemzésére kerül sor. Kilenc európai nyelv mellett az elemzés tárgyát képezte a japán, a kínai és a koreai nyelv is. Egy dolgozatnak a szerzője fordítási, fordításstilisztikai kérdésekkel foglalkozott. Ugyancsak a Tinta Könyvkiadó gondozásában jelent meg A színek és a színnevek világa (szerkesztette Székely Gábor, Bp. 2018) című tanulmánykötet, amelyben fizikai, kultúra- és művészettörténeti témájú értekezések olvashatók, továbbá a kötet a magyar színelnevezések és tizenkét idegen nyelv színelnevezéseinek egybevető elemzését tartalmazza. A kötet 20 szerzője összesen 10 magyar és külföldi egyetemet képvisel. Az említett kötetek szerzőinek „kollektív tudatában" felvetődött az a gondolat, hogy a már elkészült két kötetet kiegészítve folytatásként jöjjön létre egy sajátos trilógia. A harmadik kötet témájául Osváth Gábor a szám- és mértékelnevezések vizsgálatát javasolta. Ezt a javaslatot a jelenlévők elfogadták. Nagyné Schmelczer Erika, a Nyíregyházi Egyetem Bessenyei György Pedagógusképző Központ főigazgatója vállalta a szervezést és a kötet szerkesztését. Számos nehézség leküzdését követően elkészült az újabb tanulmánykötet. A trilógia „három önálló részből álló, de tárgyánál fogva egységes irodalmi v. színpadi mű" (ÉKsz.). Az itt említett három tanulmánykötet annyiban nem felel meg a trilógia jellemzőinek, amennyiben nem tekinthetők irodalmi vagy színpadi müveknek, de felfedezhetők olyan jellemvonások, amelyek alapján ezek a könyvek talán mégis a trilógia műfajába sorolhatók. Mindegyik tanulmánykötet gerincét a kontrasztív elemzés képezi. A harmadik kötet szerzői egy igen alapos történeti áttekintésre és a magyar szám- és mértékkifejezések mélyenszántó leírására támaszkodva a magyar kifejezéseket az angol, a cseh, a japán, a koreai, a francia, a román, a német, a szerb - és előtérbe helyezve a kulturszemiotikai, valamint a fordításelméleti háttért - az orosz nyelv szám- és mértékkifejezéseivel hasonlítják össze. Mindhárom kiadványra jellemző, hogy nem csak és nem kimondottan nyelvészek, nyelvoktatók számára készültek. Az első két kötethez hasonlóan a harmadik is érdeklődésre tarthat számot mindazok körében, akik szívesen foglalkoznak az idegen nyelvekhez kapcsolódó, a magyartól eltérő, olykor viszont meglepő módon a magyarhoz nagyon is hasonló szokásokkal, hagyományokkal, nyelvi fordulatokkal.