kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bárczi Géza - Magyar nyelv II. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/503/4163503.jpg "Bárczi Géza - Magyar nyelv II. [antikvár]")
Magyar nyelv II. [antikvár]
Bárczi Géza, Bisztray Ádám, Déry Tibor, Fónagy Iván, Honti Mária, Jobbágyné András Katalin, Kosztolányi Dezső, Németh Lajos, Németh László, O. Nagy Gábor, Petőfi Sándor, Szabó Árpád, Szende Tamás, Tamási Áron, Wacha Imre
Nyelvtani rendszerünk néhány tulajdonsága
Mi szerint lehet a nyelveket osztályozni?
Elég-e a fordításhoz a szótár?
Milyen főbb nyelvtípusok vannak?
Miért tömör a magyar n/élv?
Mit értünk a nyelvtani formák változatosságán?
1.
Az osztályozás szó az iskolások számára elsősorban az iskolai teljesítményeknek számjeggyel való értékelését jelenti. Valójában ennek a szónak a tartalma sokkal tágabb, általánosabb: azt a gondolkodási műveletet jelenti, amellyel egy jelenséget, dolgot valamilyen...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Nyelvtani rendszerünk néhány tulajdonsága
Mi szerint lehet a nyelveket osztályozni?
Elég-e a fordításhoz a szótár?
Milyen főbb nyelvtípusok vannak?
Miért tömör a magyar n/élv?
Mit értünk a nyelvtani formák változatosságán?
1.
Az osztályozás szó az iskolások számára elsősorban az iskolai teljesítményeknek számjeggyel való értékelését jelenti. Valójában ennek a szónak a tartalma sokkal tágabb, általánosabb: azt a gondolkodási műveletet jelenti, amellyel egy jelenséget, dolgot valamilyen szempont szerint fajtákra, csoportokra osztunk fel, vagyis osztályokba sorolunk.
a) Osztályozzátok ilyen értelemben az iskolai tantárgyakati A felosztás szempontja a következő lehet: a valóságnak mely részére vonatkoznak a különböző tárgyak (természet, társadalom, művészetek, egyéb).
b) Hogyan, hányféleképpen tudnátok felosztani a sport különböző ágait? A megoldási kísérleteket írjátok le, vessétek össze, vitassátok meg! _
c) Mit, milyen szempontból csoportosít a következő osztályozás?
-t -ság, -ség
-ban, -ben -i -é
-nak, -nek -féle -k
-lak, -lek -ó, -ő -ná, -né
Gyarapítsátok és esetleg rendezzétek, osztályozzátok tovább ezeket a példákat!
2.
A nyelvek osztályozása nem értékelést jelent, hiszen a maga környezetében valamennyi nyelv teljes értékű. A nyelveket azonban típusokba lehet sorolni bizonyos tulajdonságaik szerint.
a) Fordítsátok le a következő mondatot a tanult idegen nyelvekre! Nem iszom teát.
Ugyanez a mondat oroszul így hangzik: ÍI ne mo naií.
(Já nye pju csáj)
Termékadatok
Cím: Magyar nyelv II. [antikvár]
Szerző:
Bárczi Géza
,
Bisztray Ádám
,
Déry Tibor
,
Fónagy Iván
,
Honti Mária
,
Jobbágyné András Katalin
,
Kosztolányi Dezső
,
Németh Lajos
,
Németh László
,
O. Nagy Gábor
,
Petőfi Sándor
,
Szabó Árpád
,
Szende Tamás
,
Tamási Áron
Wacha Imre
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9631774775
Méret: 150 mm x 220 mm
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............