Bővebb ismertető
A GAZDASÁG SZEREPLŐINEK NYELVHASZNÁLATA
L Bevezetés
A jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a gazdaság szereplőinek nyelvhasználatát, és elemezze azokat a szintereket, ahol a gazdasági témájú kommunikáció folyik. A gazdasági szaknyelvi/szakmai kommunikáció vonatkozásában le kell szögeznünk, hogy szociolingvisztikai aspektusból vizsgálva, több szinten létezik. Nem a nyelvi kontextus, hanem a nyelven kívüli tényezők határozzák meg, hogy melyik regisztert használjuk.
2. Elméleti háttér
2.L A pragmatika
A pragmatika szó görög eredetű, jelentése 'használattal kapcsolatos'. A pragmatikáról különböző defmiciók léteznek, amelyekben az a közös, hogy az egyik legjelentősebb legfiatalabb nyelvészeti ágnak tartja minden kutató (Mey 1998). Mielőtt megnézzük a szaknyelv és a pragmatika kapcsolódási területeit, pontosítsuk, hogy mi is a pragmatika táigya.
A számos definícióból emeljünk ki néhányat.
„A pragmatika a jeleknek és a jelek használóinak viszonyát állítja középpontba: azt kutatja, hogy a szintaktikai és szemantikai szabályokon túl milyen egyéb, biológiai, pszichológiai, szociológiai tényező és szabályszerűségek játszanak szerepet a jelek használatában." (Pléh, Síklaki, Terestyéni 1997: 25)
„A pragmatika a társas interakció során használt nyelv megválasztását befolyásoló tényezőket és ezen választások másokra gyakorolt hatását vizsgálja." (Crystal 1998:159)
„A pragmatika alapvetően a nyelvhasználattal mint beszédaktussal foglalkozik. Tárgya annak vizsgálata, hogy mely módon és milyen célból használjuk a nyelvet. A pragmatika szerint a kontextusnak jelentősége van, amely fogalmat helyettesíthetnénk a szituációval, amennyiben bármilyen nyelven kívüli tényezőről (szociológiai, pszichológiai stb.) van szó."' (Bertucelli Papi 1993: 12)
„A nyelvészeti pragmatika, amely a kommunikáció problémáit vizsgálja, első elméleteit a filozófiától kölcsönözte. A nyelvészeti pragmatika azt vizsgálja, hogy milyen nyelvi mutatók és milyen stratégiák alapján állapítható meg a megnyilatkozás beszéd-
' A szerző fordítása.