Tanulmányok a politikai szaknyelvről [antikvár]

Bevezetés A jelen kötetben közölt tanulmányok szerzői valamennyien a Nyíregyházi Főiskola Európai Tanulmányok Központja keretében működő többnyelvű politikai és diplomáciai szótárszerkesztési team~nek a nyelvész szakemberei, főiskolai és egyetemi oktatók. Az Európai Tanulmányok Központjának 2. számú kutatási témája a napjainkban igen aktuális, rendkívül izgalmas és nem kevésbé hasznos politikai (szak)nyelv, illetve ennek néhány jellemzője. Az egyes tanulmányok mind tartalmi, mind formai szempontból eléggé sokszínű képet mutatnak. A szakcikkek között találunk olyanokat, amelyek a politikai szaknyelvnek csak egy-egy szegmentumával vagy csak egy adott részterületével foglalkoznak. Az egyik tanulmány a politikai (szak)nyelvet mint társadalmi nyelvváltozatot veszi vizsgálat alá - többnyelvű korpusz segítségével - a nyelvleírás négy különböző szintjén. Egy másik szerző a politikai és diplomáciai események leírásának az olasz új ságsző vegekben előforduló sajátos szintagmatípusait elemzi. Egy pragmalingvisztikai jellegű tanulmány a diplomáciai nyelv két fontos jellegzetességéről, az érzelemkifejezés és a fokozó értelem kifejezéséről közöl érdekes adatokat. A nyelvpolitikai jellegű szakcikk az angol nyelvről mint korunk „lingua franca"-járól és annak jövőjéről értekezik. A magyar eurónyelv kialakulásának mozzanatait villantja fel, és az anyanyelvünkre nehezedő angol hatás negatívumait bírálja egy másik nyelvpolitikai vonatkozású tanulmány. A kötetben helyet kapott egy kontrasztív lexikológiai vonatkozású munka is, amely a menedzsment-terminológia néhány aspektusát írja le. Valamennyi tanulmány többnyelvű (Magyar, angol, francia, német, olasz és orosz) korpusz alapján vizsgálja a politikai és/vagy diplomáciai (szak)nyelv aspektusait. A tanulmánykötet anyaga szándékaink szerint egy továbbiakban bővítendő kutatásnak az első stációja. Nyíregyháza, 2000. november 22. A szerkesztő