Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program [antikvár]

BEVEZETÉS A hazánk jövőjéről felelősen gondolkodókat aggodalommal tölti el, hogy a magyar lakosság egészségi állapota igen kedvezőtlen, ami gazdasági fejlődésünknek, piaci versenyképességünknek is gátját jelenti. Számos mérsékelt sikerű népegészségügyi program után egyre határozottabban fogalmazódik meg a paradigmaváltás igénye a legfontosabb betegségek megelőzésével, kontrolljával kapcsolatban. A legtöbb jelentős népegészségügyi súllyal bíró betegség multifaktoriális: kialakulásukat és progressziójukat egyaránt számos tényező befolyásolja. A kockázati tényezők komplexitása interszektoriális, összehangolt népegészségügyi fellépést igényel. Evidenciának számít, hogy csak széleskörű együttműködésektől várható a kívánalmakhoz viszonyítva mindig szűkös források optimális (azaz a legnagyobb egészségnyereséget eredményező) felhasználása jól meghatározott célok elérése érdekében. A lakosság egészségi állapotának javítása sokszereplős tevékenység. A sok szereplő sok elképzelése közt kell megtalálni, viták során kiérlelni a lakosság egészségi állapota szempontjából legjobb intervenciókat. Ha nem jók az egészségi állapotot leíró adatok, akkor részérdekek érvényesülése mentén, sokszor a szakmai érvek mellőzésével dőlnek el a beavatkozások előkészítését szolgáló viták. A rossz adatokat szolgáltató monitoring természetesen nem teszi lehetővé a hibás döntéseken alapuló beavatkozások egyértelmű azonosítását sem. A rossz alapadatokra épülő felelőtlen beavatkozások sehogy vagy rosszul visszamért következményeinek tényleges hatásáról csak későn, a mortalitási mutatók romlása révén kapunk képet. Ekkor már nem lehet azonosítani a régebbi intervenciók közül a károsakat (amiket fel kellett volna függeszteni) és a kedvező hatásúakat (amelyeket tovább kellett volna erősíteni). Ennek a hibás gyakorlatnak a felfüggesztéséhez képes hozzájárulni a hatékony morbiditásmonitoring, melynek megbízható adatai révén racionálisan tervezhető minden intervenció, és viszonylag gyorsan és pontosan jellemezhető azok hatása, ami alapján további ésszerűsítést lehet kezdeményezni. A hazai egészségügy és népegészségügy közös erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy hatékonyan működő morbiditás-monitoring rendszerek jöjjenek létre, melyek adatai alapján a lakosság egészségi állapotának javítását célzó intervenciók jól tervezhetők, a forrásallokáció és szervezetfejlesztés racionalizálható. A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program indításakor, 1998-ban, a morbiditás monitoring - a fertőző betegségek jól működő regisztereitől eltekintve - gyenge lábakon állt Magyarországon. Nem volt hatékony rákregisztere az országnak, a kardiovaszkuláris betegségekről és a leggyakoribb anyagcsere-betegségekről csak a Központi Statisztikai Hivatal által működtetett - nem igazán megbízható rendszer - adott képet. A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program ezen a fontos területen próbált meg áttörést előidézni: a legnagyobb népegészségügyi súllyal bíró betegségek (magasvérnyomás; cukorbetegség; májzsugor; ischaemiás szívbetegség; myocardialis infarctus; stroke; a légcső, hörgők és tüdő, a vastag- és végbél, az emlő, a méhnyak és a prosztata rosszindulatú daganatai) inci-denciájáról és prevalenciájáról éveken át kizárólagos jelleggel szolgáltatott megbízható magyarországi adatokat.