Diplomás pályakövetés 4. - Frissdiplomások 2010 [antikvár]

ELŐSZÓAz Üj Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2008-ban indult központi diplomás pályakövető programot kezdettől fogva több törekvés övezte. A gyakorlati, program szintű hasznosulás szempontjai egy általános, a kutatási eredmények szervezeti beépülését és kommunikációját integrálni tudó intézményi pályakövető modell kidolgozását, szakmai támogatását és nyomon követését ölelték fel. Ezt a vonulatot erősítette, támogatta a pályakövetés országos kutatási programja, amely során a hallgatók és frissdiplomások kórében nyílt lehetőség nagymintás adatfelvételekre. E kutatások hozadékai az egyes szférákban más-más szempontból hasznosulhatnak.Az eredmények gyakorlati beépülése kapcsán fontos hangsúlyoznunk a nemzetközi és hazai felsőoktatási irodalomban mind gyakrabban előforduló evidence based fogalmat, amely lényegében a tényeken, kutatási eredményeken alapuló döntéshozatalt jelenti, ily módon a tudományos bizonyítékokon alapuló oktatáspolitikának is szinonimája lehet. Bár sokak szerint e téren még csak a kezdeti lépéseknél tartunk, kirajzolódóban már az a tendencia is, mely során a felsőoktatásban az intézményi és ágazati döntések hátterében egyre nagyobb hangsúly helyeződik a tényekre, adatokra, legyenek azok vezetői információk, statisztikai adatok vagy kutatási eredmények. A végzettek pályafutásának követéséből származó adatok, információk - korántsem kizárólagos, ám fontos - mutatói lehetnek a felsőoktatás kimeneti teljesítményének intézményi és ágazati szinten egyaránt. Miközben mindehhez egyre több statisztikai adat áll rendelkezésre, a folyamatok, jelenségek mögötti mélyebb összefüggéseket feltárni tudó empirikus kutatásokra is nagy szükség van. A végzettek karrierjének követése az abból származó eredmények a felsőoktatási szereplők igen széles köre számára nyújtanak hasznos információkat. Az egyetemek és főiskolák számára egykori hallgatóik munkába állása, munkaerő-piaci beválásuk, megszerzett ismereteik alkalmazhatósága, továbbképzési igényeik olyan - semmi mással nem pótolható -visszacsatolást biztosítanak, amely a fejlődés, fejlesztés fontos alapja lehet. A végzettek elhelyezkedésének sikeressége mindemellett nagyon fontos támpontot jelenhet a leendő hallgatók számára a pályaorientáció, intézmény- és szakválasztás során. Az ágazati, kormányzati szereplöknek a képzési kínálat kialakításához, tervezéséhez fontos kimeneti mutatókat jelenthet a végzettekre épúlö adatgyűjtés, de a pályakövetés eredményei hasznos információt biztosítanak a munkaerő-piaci szereplők számára is a felsőoktatási intézményekben folyó képzésről. A fentiekkel is magyarázható, hogy a felsőoktatásról szóló szélesebb közéleti diskurzus egyik kedvelt témája a mennyit és mit ér a diploma?" kissé leegyszerűsített kérdése. A sajtóhíreket böngészve ezzel kapcsolatban rengeteg állítás hangzik el, amelyek azonban a legtöbb esetben csak vélekedések, és a tényadatok hiányának is köszönhetően igen gyorsan terjednek, s nem egy esetben oktatáspolitikai döntések mögött felsorakoztatott érvek között láthatjuk őket viszont. Mindezek különösen alátámasztják annak igényét, hogy végre tisztábban lássunk a tekintetben, hogy intézményi és ágazati szinten milyen tendenciák jellemzik a diplomások elhelyezkedését, munkaerőpiacra történő belépését.Mindezen, a pályakövetési kutatások fontosságát, létjogosultságát alátámasztó szempontoktól vezérelve azonban e kötet elsősorban nem az eredmények felhasználói oldala, sokkal inkább az azok értelmezésén dolgozó szakma szférája felé fordul. A pályakövetés hazai programjának megvalósításán dolgozó szakmai csapat a pályakövetés általános elméleti és módszertani megalapozásának érdekében az országos kutatások eredményeinek tudományos igényű feldolgozását is felvállalta. Az elmúlt évtized legnagyobb diplomás pályakövető kutatási programja, a