Elbeszélések a magyar felnőttoktatás legutóbbi fél évszázadáról [antikvár]

Bevezetés A Magyar Pedagógiai Társaság, jelesül ennek Felnőttnevelési Szakosztálya és a társasággal együttműködő', a szóban forgó fél évszázadban aktív andragógu-sokból álló, úgynevezett AHA Klub aktivistái arról határoztak, hogy az oral history elemeit sem nélkülöző emlékezésgyűjteményben foglalják össze tapasztalataikat. Különös közlésvágy dolgozik a szerzőkben. Az elkövetkező években, jelesül 2009-ben először kapnak andragógus BA-diplomát, s léphetnek mesterfokra azok a fiatalok, akik a felsőoktatási reform ún. „bolognai folyamatában" léptek be a magyarországi egyetemek kapuján. Mi is lehetne emlékezetesebb útravaló a képzeletbeli (akár ballagó-) tarisznyába, mint elődeiknek, a különbözőképpen átélt kezdetek, mondhatni hőskorok fontos szereplőinek emlékei. Felnőttoktatás-történeti kézikönyv? Andragógiatörténet? Egy ilyen történelemkönyvvel még adós a történetírás. Fiatal - bár örökifjú szakma - öntudata és készültsége tán még itt nem tart. De a vallomástevők fontos adalékokkal illesztik egybe emlékeiket, hiteles arcok, igaz történetek, izgalmas nézőpontok tűnnek fel a műfajilag is különböző írásokban. Van, aki kezdetektől fogva szikár mérőeszközökkel kutatta, van, aki csinálta, s ma is felforrósodik a visszaemlékezésben a történések megannyi vitája, vitahelyzete. Teljességre nem törekedtek a szerkesztők, nem törekedhettek. Több felkért „tanú" nem vállalkozott az írásra. Visszatartotta kora, egészségi állapota, vagy éppen nem tart ott a pálya összegzésében, hogy egy korszakot visszapillantva lezárjon. Bonyolult, a „nagy" történetírás számára is ellentmondásos korszakról van szó. A sorsfordító, kegyetlen háborús korszak vége, új és újabb intézményrendszerek kialakulása, mások természetes, még inkább mesterséges megszüntetése, reménységek ideje, a remények elfagyása, újabb és újabb törekvések, újabb és újabb orientációk, a nemzeti, akár európai hagyományok, karakterek keresése, újrakeresése. Viharos korszak. A modern magyar andragógia genezise. Kijár a vallomás lehetősége a hosszú félszázad cselekvő részeseinek, igényes megfigyelőinek, tapasztalataikat összegzőknek. A maga módján - sajátos műfajával - a Felnőttoktatási lexikonhoz hasonló mű jött létre; mint ismeretes, e sikeres kötet körül is a felnőttnevelés, -képzés, -oktatás civil aktivistái bábáskodtak. Ezzel a figyelemfelhívással ajánljuk a kiadványt az olvasó figyelmébe. dr. Trencsényi László egyetemi docens, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke