Bővebb ismertető
Az itt közreadott tanulmányok egy élénk és ellentmondásos oktatási reformidőszak friss látleletei. És bár az elemzők véleménye eltérhet a tekintetben, hogy mikortól datálható a reform, abban bizonyosan egyetértünk, hogy a kilencvenes években, a demokratikus fordulattól kezdve felgyorsultak a folyamatok. Nem kisebbíti, sőt gazdagítja a reformmozgások pedagógiai és társadalmi jelentőségét az a körülmény, hogy a reform nem okvetlenül egy irányba haladva jelent meg a magyar közoktatás különböző színterein. A kötet azt is demonstrálni kívánja, hogy a mai neveléstudomány plurális pedagógiai célok szolgálatába szegődött és helyet próbál biztosítani magának a társadalomtudományok és magatartástudományok körében.A közoktatási törvény módosított változatát 1996 nyarán fogadta el a Parlament. A törvény a művelődési és közoktatási miniszter feladatai között előírja a neveléstudomány támogatását. A törvényhely így hangzik: A művelődési és közoktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata... e) a neveléstudományi kutatások anyagi, intézményi feltételeinek biztosítása." [95.§(1)] Ezen felhatalmazás alapján 1996 őszén először nyílt alkalom arra, hogy a MTA Pedagógiai Bizottsága és az MKM közoktatási szakterülete pályázatot írjon ki az oktatáspolitikát támogató kutatások és fejlesztések végzésére. (A pályázati felhívás szövegét a melléklet tartalmazza.)A pályázati kiírás szerint a pályázatot elnyert kutatóknak 1997. június 30-ig kellett elkészíteniük a zárótanulmányokat (és azok rövid összefoglalását). Az olvasó a rendelkezésre bocsátott zárótanulmányokat és valamennyi pályázat rövid összefoglalóját találja ebben a kötetben. Reményeim szerint e kötet egy sorozat tagja lesz, hiszen a neveléstudományi pályázat meghirdetésére 1997-ben és 1998-ban is sor került.