Tanterv és tanuláslélektan [antikvár]

Elsősorban tanuláspszichológiai problémákkal szeretnék foglalkozni, de határozottan tantervi összefüggésben. A következőkből induljunk kis minden tanterv, amit eddig készítettek, valamilyen módon sugall egyfajta tanulási módszert. Direkt vagy indirekt módon, akarva vagy akaratlanul, de ráépül egyfajta tanuláspszichológiai koncepcióra. Most nagyon szélsőséges példákat hozok, csak azért, hogy ezt az összefüggést megvilágítsam. Ha elképzelünk egy olyan irodalmi tantervet, amelyben kizárólag az a feladat, hogy az írók életrajzi adatait, műveik jegyzékét, kronológiáját címszerűen kell tudniuk a tanulóknak, az természetesen olyanféle tanulásra fogja őket ösztönözni, hogy betanulják, megtanulják, verbálisan elsajátítsák ezeket a neveket, számokat adatokat. Ha olyan irodalmi tantervet készítünk, amelyben az a fő célkitűzés, hogy a tanulók számukra nem ismert irodalmi műveket képesek legyenek elemezni mondanivaló szempontjából, irodalomelméleti jelentőségük felismerése szempontjából és el tudják helyezni az irodalomtörténet folyamatában, akkor nyilvánvaló, hogy ez olyan tanulásra ösztönöz, amelyben a tanulóknak számukra ismeretlen vagy félig ismert szövegekkel kell foglalkozniuk.