kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Abe Kóbó - "85 kötet az Európa Zsebkönyvek sorozatból (nem teljes sorozat)" [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/766/4839766.jpg "Abe Kóbó - \"85 kötet az Európa Zsebkönyvek sorozatból (nem teljes sorozat)\" [antikvár]")
"85 kötet az Európa Zsebkönyvek sorozatból (nem teljes sorozat)" [antikvár]
Abe Kóbó, Alberto Moravia, Alejo Carpentier, Ambrose Bierce, Anthony Burgess, Bernard Malamud, Carson McCullers, Christiane Rochefort, Csingiz Ajtmatov, Dino Buzzati, Edward Lewis Wallant, Érico Veríssimo, Ernest Hemingway, F. Scott Fitzgerald, Francois Mauriac, Friedrich Dürrenmatt, Fukadzava Hicsiró, Georges-Emmanuel Clancier, Goffredo Parise, Graciliano Ramos, H. E. Bates, Heinrich Böll, Howard Fast, Ilja Ehrenburg, Iszaak Babel, Jean-Paul Sartre, John Barth, John Berger, John Updike, Jordan Radicskov, Ken Kesey, Kurt Vonnegut, Ladislav Fuks, Marcel Aymé, Marguerite Duras, Mario Soldati, Mario Vargas Llosa, Mary McCarthy, Mihail Bulgakov, Mihail Solohov, Paul Kuusberg, Philip Roth, Pierre Boulle, Richard Brautigan, Robert Merle, Rolf Hochhuth, Romain Gary, Siegfried Lenz, Simone de Beauvoir, Simone Schwarz-Bart, Slawomir Mrozek, Somerset Maugham, Stanislaw Dygat, Stanislaw Lem, Stefan Heym, Stefan Zweig, Sven Delblanc, Tadeusz Rózewicz, Valentyin Raszputyin, Vercors, Vladimír Páral, W. Sommerset Maugham, William Faulkner, William Golding
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
23000 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: "85 kötet az Európa Zsebkönyvek sorozatból (nem teljes sorozat)" [antikvár]
Szerző:
Abe Kóbó
,
Alberto Moravia
,
Alejo Carpentier
,
Ambrose Bierce
,
Anthony Burgess
,
Bernard Malamud
,
Carson McCullers
,
Christiane Rochefort
,
Csingiz Ajtmatov
,
Dino Buzzati
,
Edward Lewis Wallant
,
Érico Veríssimo
,
Ernest Hemingway
,
F. Scott Fitzgerald
,
Francois Mauriac
,
Friedrich Dürrenmatt
,
Fukadzava Hicsiró
,
Georges-Emmanuel Clancier
,
Goffredo Parise
,
Graciliano Ramos
,
H. E. Bates
,
Heinrich Böll
,
Howard Fast
,
Ilja Ehrenburg
,
Iszaak Babel
,
Jean-Paul Sartre
,
John Barth
,
John Berger
,
John Updike
,
Jordan Radicskov
,
Ken Kesey
,
Kurt Vonnegut
,
Ladislav Fuks
,
Marcel Aymé
,
Marguerite Duras
,
Mario Soldati
,
Mario Vargas Llosa
,
Mary McCarthy
,
Mihail Bulgakov
,
Mihail Solohov
,
Paul Kuusberg
,
Philip Roth
,
Pierre Boulle
,
Richard Brautigan
,
Robert Merle
,
Rolf Hochhuth
,
Romain Gary
,
Siegfried Lenz
,
Simone de Beauvoir
,
Simone Schwarz-Bart
,
Slawomir Mrozek
,
Somerset Maugham
,
Stanislaw Dygat
,
Stanislaw Lem
,
Stefan Heym
,
Stefan Zweig
,
Sven Delblanc
,
Tadeusz Rózewicz
,
Valentyin Raszputyin
,
Vercors
,
Vladimír Páral
,
W. Sommerset Maugham
,
William Faulkner
William Golding
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 110 mm x 200 mm
Alberto Moravia, eredeti nevén Alberto Pincherle a 20. század egyik legkiemelkedőbb olasz regényírója. Művei legfőképp a modern szexualitással, szociális elidegenedéssel és egzisztencializmussal foglalkoznak.
Anthony Burgess, született: John Burgess Wilson (Manchester, 1917. február 25. – London, 1993. november 22.) brit regényíró, költő, zeneszerző, műfordító, újságíró, zongorista, nyelvész, tudósító. Manchesterben született, az Egyesült Államokban és Európában is élt, később hosszú időre Délkelet-Ázsiába költözött.
John Burgess Wilson néven látta meg a napvilágot 1917. február 25-én Harpurheyben, Manchester külvárosában. Szülei katolikusok. Gyerekkorában Jacknek hívták, majd felvette az Anthony nevet, így lett John Anthony Burgess Wilson. Írói álneve pedig Anthony Burgess lett. Édesanyja, Elizabeth Burgess Wilson meghalt, mikor Anthony egyéves volt, ezután az anyai nagynénje nevelte Crumpsallban. Burgess apja, Joseph Wilson (akit úgy jellemzett, mint "egy állandóan a távolban lévő részeg, aki apának hívja magát") számtalan munkát elvégzett, úgymint zongorista, katona, könyvkereskedő, hentes, dohányárus, enciklopédiaárus. Apjával való kapcsolatát közömbösnek nevezte. Burgess nagyapja félig ír volt. Burgesst a nagynénje, később nevelőanyja nevelte. Gyerekkora magányosan telt, folyton haragos és dühös volt. Magától tanult meg zongorázni, hegedülni és kottát olvasni. Rossz életkörülményei miatt egy kis lakásban lakott egy kocsma és egy dohányárubolt felett, melyet a nagynénje vezetett.
Burgess tudása nagy részét magától szerezte meg, de járt iskolába is. Elsőként a St. Edmund's Roman Catholic Elementary School tanulója volt, majd később a Bishop Bilsborrow Memorial Roman Catholic Primary School tanulója lett. Első munkája egy esszé volt Torbayről, ami a Daily Express újságban jelent meg 1928-ban. Jó eredményeinek köszönhetően a Bishop Bilsborrowból átkerült a Manchester Catholic gimnáziumba. Ezekben az időkben hagyott fel a vallással, de igazából sosem szakított az egyházzal. Itt ismerte meg történelemtanárát L.W. Devert, aki bevezette Burgesst James Joyce könyveibe. Burgess az egyetemi éveit a Victoria University of Manchesterben töltötte, három évvel később diplomát szerzett. Kiemelkedően teljesített angol nyelv és irodalom területén. Burgess gyermekkorában egyáltalán nem érdeklődött a zene iránt. Egy napon a házi készítésű rádióján hallott egy fuvola dallamot ami teljesen elbűvölte. Nyolc perccel később a bemondó elárulta, hogy a dal címe Prelude to the Afternoon of a Faun, Claude Debussy zeneszerzőtől. Ez az élmény meghatározó volt számára, a zene ettől kezdve fontos lett neki. Ezután bejelentette a családjának, hogy zeneszerző akar lenni, de a család elutasította, mert nem volt elég pénzük. Mivel az iskolájában nem tanítottak zenét, így saját magát tanította. Apja influenzában halt meg 1938-ban, nevelőanyja szívrohamban halt meg 1940-ben.
Burgess 1940-ben kezdte meg katonai szolgálatait a Royal Army Medical Corpsban, egy ideig Morpethben volt egy orvosi állomáson. Időnként katonai táncelőadásokat rendezett. Később a Royal Army Educational Corpshoz került ahol elmegyógyintézeti kezeléseken vett rész. Megbukott a terve, miszerint kinevezést kap. 1942-ben Bournemouthban feleségül vesz egy walesi lányt, aki a középiskolai igazgatójának az idősebbik lánya.
Művei főleg a fikción alapulnak. Az egyik legjelentősebb alkotása a Gépnarancs (A Clockwork Orange), mely egy elképzelt jövőben játszódik, központi témája pedig az erőszak. Tanulmányokat jelentetett meg olyan kiemelkedő írókról és költőkről, mint James Joyce, Ernest Hemingway, William Shakespeare és D. H. Lawrence. Language Made Plain és A Mouthful of Air című írásai pedig a nyelvészet területén jeleskednek. Termékeny újságíró volt, több nyelven is írt. (Egyes források szerint nyolc nyelven tudott, mások tizenhárom nyelvről számolnak be: kínaiul, héberül, japánul, perzsául és svédül jól, angolul, franciául, olaszul, spanyolul, németül, oroszul, malájul és walesiül folyékonyan beszélt.) Műfordítással és adaptálással is foglalkozott (Oedipus the King, Cyrano de Bergerac). Olyan színpadi előadásokhoz írt forgatókönyvet, mint a Jesus of Nazareth vagy a Moses the Lawgiver. 1956-ban szerezte a Sinfoni Melayu című zenei szerzeményét. 1982-ben pedig a BBC mutatta be Blooms of Dublin című szintén zenei művét.
John Burgess Wilson néven látta meg a napvilágot 1917. február 25-én Harpurheyben, Manchester külvárosában. Szülei katolikusok. Gyerekkorában Jacknek hívták, majd felvette az Anthony nevet, így lett John Anthony Burgess Wilson. Írói álneve pedig Anthony Burgess lett. Édesanyja, Elizabeth Burgess Wilson meghalt, mikor Anthony egyéves volt, ezután az anyai nagynénje nevelte Crumpsallban. Burgess apja, Joseph Wilson (akit úgy jellemzett, mint "egy állandóan a távolban lévő részeg, aki apának hívja magát") számtalan munkát elvégzett, úgymint zongorista, katona, könyvkereskedő, hentes, dohányárus, enciklopédiaárus. Apjával való kapcsolatát közömbösnek nevezte. Burgess nagyapja félig ír volt. Burgesst a nagynénje, később nevelőanyja nevelte. Gyerekkora magányosan telt, folyton haragos és dühös volt. Magától tanult meg zongorázni, hegedülni és kottát olvasni. Rossz életkörülményei miatt egy kis lakásban lakott egy kocsma és egy dohányárubolt felett, melyet a nagynénje vezetett.
Burgess tudása nagy részét magától szerezte meg, de járt iskolába is. Elsőként a St. Edmund's Roman Catholic Elementary School tanulója volt, majd később a Bishop Bilsborrow Memorial Roman Catholic Primary School tanulója lett. Első munkája egy esszé volt Torbayről, ami a Daily Express újságban jelent meg 1928-ban. Jó eredményeinek köszönhetően a Bishop Bilsborrowból átkerült a Manchester Catholic gimnáziumba. Ezekben az időkben hagyott fel a vallással, de igazából sosem szakított az egyházzal. Itt ismerte meg történelemtanárát L.W. Devert, aki bevezette Burgesst James Joyce könyveibe. Burgess az egyetemi éveit a Victoria University of Manchesterben töltötte, három évvel később diplomát szerzett. Kiemelkedően teljesített angol nyelv és irodalom területén. Burgess gyermekkorában egyáltalán nem érdeklődött a zene iránt. Egy napon a házi készítésű rádióján hallott egy fuvola dallamot ami teljesen elbűvölte. Nyolc perccel később a bemondó elárulta, hogy a dal címe Prelude to the Afternoon of a Faun, Claude Debussy zeneszerzőtől. Ez az élmény meghatározó volt számára, a zene ettől kezdve fontos lett neki. Ezután bejelentette a családjának, hogy zeneszerző akar lenni, de a család elutasította, mert nem volt elég pénzük. Mivel az iskolájában nem tanítottak zenét, így saját magát tanította. Apja influenzában halt meg 1938-ban, nevelőanyja szívrohamban halt meg 1940-ben.
Burgess 1940-ben kezdte meg katonai szolgálatait a Royal Army Medical Corpsban, egy ideig Morpethben volt egy orvosi állomáson. Időnként katonai táncelőadásokat rendezett. Később a Royal Army Educational Corpshoz került ahol elmegyógyintézeti kezeléseken vett rész. Megbukott a terve, miszerint kinevezést kap. 1942-ben Bournemouthban feleségül vesz egy walesi lányt, aki a középiskolai igazgatójának az idősebbik lánya.
Művei főleg a fikción alapulnak. Az egyik legjelentősebb alkotása a Gépnarancs (A Clockwork Orange), mely egy elképzelt jövőben játszódik, központi témája pedig az erőszak. Tanulmányokat jelentetett meg olyan kiemelkedő írókról és költőkről, mint James Joyce, Ernest Hemingway, William Shakespeare és D. H. Lawrence. Language Made Plain és A Mouthful of Air című írásai pedig a nyelvészet területén jeleskednek. Termékeny újságíró volt, több nyelven is írt. (Egyes források szerint nyolc nyelven tudott, mások tizenhárom nyelvről számolnak be: kínaiul, héberül, japánul, perzsául és svédül jól, angolul, franciául, olaszul, spanyolul, németül, oroszul, malájul és walesiül folyékonyan beszélt.) Műfordítással és adaptálással is foglalkozott (Oedipus the King, Cyrano de Bergerac). Olyan színpadi előadásokhoz írt forgatókönyvet, mint a Jesus of Nazareth vagy a Moses the Lawgiver. 1956-ban szerezte a Sinfoni Melayu című zenei szerzeményét. 1982-ben pedig a BBC mutatta be Blooms of Dublin című szintén zenei művét.
Ernest Miller Hemingway amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró. Az elveszett nemzedék jeles tagja.
Francis Scott Key Fitzgerald (1896. szeptember 24., St. Paul, Minnesota – 1940. december 21., Hollywood, Kalifornia)
Az irodalomtörténet szerint a 20. század egyik legjelesebb modernista regény- és novellaírója volt. Az első világháború utáni évek generációjához, az ún. elveszett nemzedékhez tartozott (az elnevezés Gertrude Stein, Franciaországba emigrált amerikai írónőtől származik). Fitzgerald az 1920-30-as éveket a dzsessz korszakának nevezte.Regényei közül leghíresebb A nagy Gatsby (1925), melynek 1926 óta hat filmfeldolgozása is készült, a legújabb 2013-ban kerül a mozikba, Leonardo DiCaprio főszereplésével.
Ír származású, katolikus szülei a felső-középosztályhoz tartoztak. Fitzgerald három keresztnevét (Francis Scott Key) apja rokona, az amerikai himnusz szövegének szerzője után kapta. Mint író, egyszerűen csak F. Scott Fitzgerald néven ismeretes. Fitzgerald a St. Paul Akadémián (St. Paul, Minnesota) tanult 1908-tól 1911-ig. Itt nyomtatták ki első detektívtörténetét az iskola újságjában. 1913-ban beiratkozott a princetoni egyetemre (University of Princeton, New Jersey), ahol barátai közé tartozott Edmund Wilson, a későbbi neves szerkesztő és irodalomkritikus is. Mivel mint diák elég gyengén szerepelt, otthagyta az egyetemet és bevonult katonának. Katonasága nem tartott sokáig – a háború röviddel bevonulása után végetért. Ebben az időben írta A romantikus egoista (The Romantic Egotist) című, az első világháború utáni generációról szóló regényét. A Charles Scribner's Sons kiadó a könyvet visszautasította azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben hajlandó a kéziratot alaposan átdolgozni, újra beküldheti. 1919-ben ismerte meg és jegyezte el Zelda Sayre-t, egy Alabama állambeli felsőbírósági bíró társaságbeli lányát. Hogy életüket anyagilag megalapozza, az eljegyzés után az író New Yorkban állást szerzett magának egy hirdetővállalatnál, emellett novellákat írt. Mindez azonban nem győzte meg Zeldát, hogy Fiztgerald el is tudja majd tartani, így az eljegyzést felbontotta. Az író ekkor visszatért szüleihez St. Paulba, és immár harmadszor újraírta A romantikus egoista című regényét. Ezúttal a Charles Scribner's Sons kiadó a könyvet elfogadta, majd 1920 tavaszán ki is adta Innen az édenen (This Side of Paradise) címmel. A könyv váratlan sikert hozott a 24 éves író számára. Zelda megújította az eljegyzést, és 1920-ban a New York-i St. Patrick katedrálisban megtartották az esküvőt. 1921 októberében lányuk született – Frances Scott Fitzgerald volt egyetlen gyermekük.
A nagy Gatsby regényét, – melyet mint mesterművet emleget az irodalomtörténet és az olvasóközönség egyaránt - 1925-ben publikálták. Ezekben az időkben Fitzgerald többször is meglátogatta Európát, különösen Párizst és a francia Riviérát. Párizsban összebarátkozott az ott élő amerikai írókkal. Közöttük volt Ernest Hemingway, aki komolyan vette Fitzgeraldot mint írót, csodálta A nagy Gatsby művét.
Ahogyan a legtöbb hivatásos író tette, Fitzgerald bevételét novellák írásával egészítette ki, és regényeit is megpróbálta eladni hollywoodi filmgyártóknak. Később, amikor Zelda elmegyógyászaitól is érkezni kezdtek a számlák, az író már állandó anyagi problémákkal küszködött. Negyedik regénye megírását Zelda súlyosbodó skizofréniája hátráltatta. 1932-ben feleségét kórházba kellett utalni.Fitzgerald közben írni próbált. Következő regénye, Az éj szelíd trónján 1934-ben került kiadásra. A könyvet a legtöbb irodalomkritikus csalódottan fogadta – A nagy Gatbsy után valami még jobbat, még nagyobbat vártak. Az akkori olvasóközönség sem lelkesedett a könyvért. Bár a filmekkel való munkát Fitzgerald degradálónak tartotta, anyagi problémái miatt a harmincas évek második felét Hollywoodban töltötte forgatókönyvek írásával. Fitzgerald ötödik (és egyúttal utolsó) könyve, mely egy iparmágnás életéről szól, posztumusz kiadásban jelent meg 1941-ben.
Az író egyetemista kora óta alkoholista volt, és a húszas évekre alkoholizmusa csak súlyosbodott. Mivel valószínűleg bipoláris zavarban is szenvedett, a narkotikus gyógyszerek túlzott használata is hozzájárult romló egészségi állapotához. 1940 vége felé Fitzgeraldot két szívroham érte. Az első után doktora pihenést ajánlott, a második roham december 20-án éjjel állt be. 21-én, míg barátnőjével, Sheilah Grahammal az orvosra vártak, Fitzgerald összeesett és meghalt.
Az irodalomtörténet szerint a 20. század egyik legjelesebb modernista regény- és novellaírója volt. Az első világháború utáni évek generációjához, az ún. elveszett nemzedékhez tartozott (az elnevezés Gertrude Stein, Franciaországba emigrált amerikai írónőtől származik). Fitzgerald az 1920-30-as éveket a dzsessz korszakának nevezte.Regényei közül leghíresebb A nagy Gatsby (1925), melynek 1926 óta hat filmfeldolgozása is készült, a legújabb 2013-ban kerül a mozikba, Leonardo DiCaprio főszereplésével.
Ír származású, katolikus szülei a felső-középosztályhoz tartoztak. Fitzgerald három keresztnevét (Francis Scott Key) apja rokona, az amerikai himnusz szövegének szerzője után kapta. Mint író, egyszerűen csak F. Scott Fitzgerald néven ismeretes. Fitzgerald a St. Paul Akadémián (St. Paul, Minnesota) tanult 1908-tól 1911-ig. Itt nyomtatták ki első detektívtörténetét az iskola újságjában. 1913-ban beiratkozott a princetoni egyetemre (University of Princeton, New Jersey), ahol barátai közé tartozott Edmund Wilson, a későbbi neves szerkesztő és irodalomkritikus is. Mivel mint diák elég gyengén szerepelt, otthagyta az egyetemet és bevonult katonának. Katonasága nem tartott sokáig – a háború röviddel bevonulása után végetért. Ebben az időben írta A romantikus egoista (The Romantic Egotist) című, az első világháború utáni generációról szóló regényét. A Charles Scribner's Sons kiadó a könyvet visszautasította azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben hajlandó a kéziratot alaposan átdolgozni, újra beküldheti. 1919-ben ismerte meg és jegyezte el Zelda Sayre-t, egy Alabama állambeli felsőbírósági bíró társaságbeli lányát. Hogy életüket anyagilag megalapozza, az eljegyzés után az író New Yorkban állást szerzett magának egy hirdetővállalatnál, emellett novellákat írt. Mindez azonban nem győzte meg Zeldát, hogy Fiztgerald el is tudja majd tartani, így az eljegyzést felbontotta. Az író ekkor visszatért szüleihez St. Paulba, és immár harmadszor újraírta A romantikus egoista című regényét. Ezúttal a Charles Scribner's Sons kiadó a könyvet elfogadta, majd 1920 tavaszán ki is adta Innen az édenen (This Side of Paradise) címmel. A könyv váratlan sikert hozott a 24 éves író számára. Zelda megújította az eljegyzést, és 1920-ban a New York-i St. Patrick katedrálisban megtartották az esküvőt. 1921 októberében lányuk született – Frances Scott Fitzgerald volt egyetlen gyermekük.
A nagy Gatsby regényét, – melyet mint mesterművet emleget az irodalomtörténet és az olvasóközönség egyaránt - 1925-ben publikálták. Ezekben az időkben Fitzgerald többször is meglátogatta Európát, különösen Párizst és a francia Riviérát. Párizsban összebarátkozott az ott élő amerikai írókkal. Közöttük volt Ernest Hemingway, aki komolyan vette Fitzgeraldot mint írót, csodálta A nagy Gatsby művét.
Ahogyan a legtöbb hivatásos író tette, Fitzgerald bevételét novellák írásával egészítette ki, és regényeit is megpróbálta eladni hollywoodi filmgyártóknak. Később, amikor Zelda elmegyógyászaitól is érkezni kezdtek a számlák, az író már állandó anyagi problémákkal küszködött. Negyedik regénye megírását Zelda súlyosbodó skizofréniája hátráltatta. 1932-ben feleségét kórházba kellett utalni.Fitzgerald közben írni próbált. Következő regénye, Az éj szelíd trónján 1934-ben került kiadásra. A könyvet a legtöbb irodalomkritikus csalódottan fogadta – A nagy Gatbsy után valami még jobbat, még nagyobbat vártak. Az akkori olvasóközönség sem lelkesedett a könyvért. Bár a filmekkel való munkát Fitzgerald degradálónak tartotta, anyagi problémái miatt a harmincas évek második felét Hollywoodban töltötte forgatókönyvek írásával. Fitzgerald ötödik (és egyúttal utolsó) könyve, mely egy iparmágnás életéről szól, posztumusz kiadásban jelent meg 1941-ben.
Az író egyetemista kora óta alkoholista volt, és a húszas évekre alkoholizmusa csak súlyosbodott. Mivel valószínűleg bipoláris zavarban is szenvedett, a narkotikus gyógyszerek túlzott használata is hozzájárult romló egészségi állapotához. 1940 vége felé Fitzgeraldot két szívroham érte. Az első után doktora pihenést ajánlott, a második roham december 20-án éjjel állt be. 21-én, míg barátnőjével, Sheilah Grahammal az orvosra vártak, Fitzgerald összeesett és meghalt.
John Updike az egyik legnagyobb valaha élt regényíró (ha nem a legnagyobb!), aki a Nobel-díj örök várományosaként végül soha nem kapta meg a legnagyobb irodalmi elismerést…
Ez persze sokkal inkább minősíti a díjat odaítélő bizottságot, mint Updike-ot.
Több, mint két tucat regényt írt, több száz novellát, verseket, esszéket; főműve (talán…) a Nyúl-sorozat. Öt mesés amerikai regény a világirodalom egyik legismertebb hősével, Harry Rabbit Angstrommal, a kosarasból lett nyárspolgárral, és egy egész kontinensnyi legendáriummal.
Két epizód is kiérdemelte a Pulitzer-díj at (Updike egyike annak a három írónak, aki kétszer is megkapta), a Rabbit is Rich (Nyúlháj) és a Rabbit at Rest (Nyúlszív).
Updike magyarországi sorsa finoman szólva is hányattatott. Az író a hatvanas években csak regényeit a „szocialista világképben” elhelyező előszóval jelenhetett meg, a Nyúlcipő, A farm, A kentaur inkább az Európa Zsebkönyvek olcsó könyvtári sorozatban hozzáférhető.
Egységes életműkiadásban még soha nem adták ki, aztán az elmúlt években el is tűnt a könyvesboltokból.
A 21. Század Kiadó most pótolja a hiányt, 2020-ig szerzői sorozatban publikálja egy tucat regényét.
Mindenekelőtt a csodás remekmű, a Nyúl-sorozat darabjait.
Aztán jön a többi, a Párok, az Így látja Roger, A terrorista és Az eastwicki boszorkányok.
Ez persze sokkal inkább minősíti a díjat odaítélő bizottságot, mint Updike-ot.
Több, mint két tucat regényt írt, több száz novellát, verseket, esszéket; főműve (talán…) a Nyúl-sorozat. Öt mesés amerikai regény a világirodalom egyik legismertebb hősével, Harry Rabbit Angstrommal, a kosarasból lett nyárspolgárral, és egy egész kontinensnyi legendáriummal.
Két epizód is kiérdemelte a Pulitzer-díj at (Updike egyike annak a három írónak, aki kétszer is megkapta), a Rabbit is Rich (Nyúlháj) és a Rabbit at Rest (Nyúlszív).
Updike magyarországi sorsa finoman szólva is hányattatott. Az író a hatvanas években csak regényeit a „szocialista világképben” elhelyező előszóval jelenhetett meg, a Nyúlcipő, A farm, A kentaur inkább az Európa Zsebkönyvek olcsó könyvtári sorozatban hozzáférhető.
Egységes életműkiadásban még soha nem adták ki, aztán az elmúlt években el is tűnt a könyvesboltokból.
A 21. Század Kiadó most pótolja a hiányt, 2020-ig szerzői sorozatban publikálja egy tucat regényét.
Mindenekelőtt a csodás remekmű, a Nyúl-sorozat darabjait.
Aztán jön a többi, a Párok, az Így látja Roger, A terrorista és Az eastwicki boszorkányok.
Kurt Vonnegut (Indianapolis, 1922. november 11. – New York, 2007. április 11.)
Amerikai regényíró és esszéista. Pályája kezdetétől 1975-ig Kurt Vonnegut Jr. néven írt. A 20. század második felén átívelő írói munkássága a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakjává, kultikus figurájává avatta.
Munkásságának terjedelme szerint a kevéssé termékeny írók közé tartozott: tizennégy regény, háromkönyvnyi elbeszélés, pár esszé- és visszaemlékezés-kötet fűződik nevéhez, ez azonban írói értékén nem változtat. Humanista (szekuláris humanizmus) világnézete, bölcs társadalombírálata, kritikus, de ugyanakkor a kíméletlenségig őszinte egyénisége, szarkasztikus humora, valamint sajátos hangulat- és világteremtő képzelete (például Kilgore Trout, bokononizmus) vitathatatlanul a legnagyobb hatású 20. századi irodalmi egyéniségek közé emelte. Ellenlábasai szerint alapvetően kommunisztikus, Amerika- és kereszténységellenes eszmeisége – népszerűségével párosulva – felelőssé tehető a 20. század vége amerikai társadalmában bekövetkezett morális válságért.
Legismertebb és világszerte legtöbb kiadást megért regényei a Macskabölcső, Az ötös számú vágóhíd és a Bajnokok reggelije. Magyarul valamennyi regénye, két-két önéletrajza, elbeszélés- és esszékötete is megjelent. Több regényét saját maga illusztrálta hanyag vonalvezetésű, egyéni rajzaival.
Amerikai regényíró és esszéista. Pályája kezdetétől 1975-ig Kurt Vonnegut Jr. néven írt. A 20. század második felén átívelő írói munkássága a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakjává, kultikus figurájává avatta.
Munkásságának terjedelme szerint a kevéssé termékeny írók közé tartozott: tizennégy regény, háromkönyvnyi elbeszélés, pár esszé- és visszaemlékezés-kötet fűződik nevéhez, ez azonban írói értékén nem változtat. Humanista (szekuláris humanizmus) világnézete, bölcs társadalombírálata, kritikus, de ugyanakkor a kíméletlenségig őszinte egyénisége, szarkasztikus humora, valamint sajátos hangulat- és világteremtő képzelete (például Kilgore Trout, bokononizmus) vitathatatlanul a legnagyobb hatású 20. századi irodalmi egyéniségek közé emelte. Ellenlábasai szerint alapvetően kommunisztikus, Amerika- és kereszténységellenes eszmeisége – népszerűségével párosulva – felelőssé tehető a 20. század vége amerikai társadalmában bekövetkezett morális válságért.
Legismertebb és világszerte legtöbb kiadást megért regényei a Macskabölcső, Az ötös számú vágóhíd és a Bajnokok reggelije. Magyarul valamennyi regénye, két-két önéletrajza, elbeszélés- és esszékötete is megjelent. Több regényét saját maga illusztrálta hanyag vonalvezetésű, egyéni rajzaival.
Stanisław Herman Lem lengyel science fiction-író. Könyvei 41 nyelven, több mint 27 millió példányban keltek el. Egykor ő volt az egyik legolvasottabb nem angol nyelven író sci-fi-szerző a világon.
Sir William Gerald Golding (1911. szeptember 19. – 1993. június 19.) irodalmi Nobel-díjas brit regényíró, költő. Legismertebb műve A Legyek Ura. Booker-díjjal tüntették ki 1980-ban Beavatás című regényéért, amely A Föld határáig trilógia első kötete.
Sir William Gerald Golding (St Columb Minor, Egyesült Királyság, 1911. szeptember 19. – Perranarworthal, Egyesült Királyság, 1993. június 19.) irodalmi Nobel-díjas brit regényíró, költő. Legismertebb műve A Legyek Ura. Booker-díjjal tüntették ki 1980-ban Beavatás (Rites of Passage) című regényéért, amely A Föld határáig (To the Ends of the Earth) trilógia első kötete.
Sir William Gerald Golding (St Columb Minor, Egyesült Királyság, 1911. szeptember 19. – Perranarworthal, Egyesült Királyság, 1993. június 19.) irodalmi Nobel-díjas brit regényíró, költő. Legismertebb műve A Legyek Ura. Booker-díjjal tüntették ki 1980-ban Beavatás (Rites of Passage) című regényéért, amely A Föld határáig (To the Ends of the Earth) trilógia első kötete.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............