Bővebb ismertető
Meggypiros mezben
Ncm/cli Krlckck Konyvsori>/.al
Ajánlás
A magyar futball évszázados álma egy nemzeti stadion, s bár egykor, a világ legjobb válogatottjának, a magyar labdarúgó Aranycsapatnak kezdték építeni a Népstadiont, féloldalas, félbemaradt torzója a magyar futball 1954, majd végképpen 1956 utáni magára hagyottságának jelképe lett. Hiába épült föl tehát az egykori monarchia területén, a „dunai futballis-kola" alapjain minálunk az azóta is irigyelt, kifinomult, sikeres és erős futballkultúra, egy-egy szerencsés, de rövid időszakot leszámítva valami mindig hiányzott. Trianon után a futball kialakulását segítő polgári környezetet biztosító nagyvárosok, aztán a létesítmények, a gazdasá-
Az épulo uj Puskás Aréna
gi háttér, a profizmus, az inspiráló szabályozás, a szabadon fejlődő egyesületi kultúra. Az egyik politikai szélsőség az MTK-t meg a Vasast, a másik például a Ferencvárost lehetetlenítette el, színezte át, világbajnoki döntős csapatainkra is elviselhetetlen terheket rakott a világháborús, majd hidegháborús napi politika.
Mindezt csak azért tartottam fontosnak elmondani, mert bár fél évszázados, hol lassabb, hol látványosabb pusztulás, züllés, zsugorodás után kellett elkezdeni újjáépíteni a magyar focit a gulyáskommunizmus, majd a vadkapitalizmus évtizedei után, vagyis nagyon mélyről indultunk, sorra érjük el azokat, a
jelképes és valóságos mérföldköveket, amelyek megközelítéséről korábban álmodni sem mertünk. Negyvennégy év után végre megint kijutott a válogatottunk a kontinenstornára, a 2016-os fi-anciaországi Európa-bajnokságra, társrendezői leszünk a 2020-as Eb-nek, megany-nyi sikertelen pályázat után, amelyeknek jófonnán stadionok nélkül futottunk neki. És igen, lesz nemzeti futballstadionunk is, amikor e sorokat írom, már visszafordíthatatlanul felépült, s csak az utolsó simításokra vár az egykori Népstadion helyén létesült, s jellegzetes pilonjaival a valamikor világhírű, de soha be nem fejezeti pályát idéző, immár 21. századi új Puskás Aréna.