Két elbeszélés - Sarrasine, Facino Cane/Novellák/A szerelem rabszolgái [antikvár]

Részlet a könyvből: Sarrasine Mélységes álmodozásba süppedtem, milyenbe még az üres ember is belevész, lármás mulatságok zajában. Épen éjfélt vert az Elysée-Bourbon toronyórája. Egy ablakmélyedésben ültem és a hullámos selyemfüggöny redőitől eltakarva, kedvemre nézegettem a palotának a kertjét, ahol az estét töltöttem. A fák, melyeket gyér hó is borított, tétován rémlettek a felleges égbolt szürkés hátteréből, melyet alig sápasztott meg a hold. Ebben a fantasztikus környezetben a fák azokra a kísértetekre emlékeztettek, kiket csak hiányosan takar be szemfödőjük, a híres Haláltánc hatalmas képére.