kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Abonyi Árpád - Magyar Dekameron V. (töredék) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/809/4280809.jpg "Abonyi Árpád - Magyar Dekameron V. (töredék) [antikvár]")
Magyar Dekameron V. (töredék) [antikvár]
Abonyi Árpád, Abonyi Lajos, Adorján Sándor, Ambrozovics Dezső, B. Büttner Júlia, Baksay Sándor, Bársony István, Bekcsics Gusztávné, Békefy Antal, Beniczkyné Bajza Lenke, Beöthy Zsolt, Berczik Árpád, Bodnár Zsigmond, Bodon József, Borostyáni Nándor, Csengey Gusztáv, Dóczi Lajos, Dzselil Effendi, Ete Reiner Zsigmond, Fanghné Gyújtó Izabella, Futó Ferencz, G. Büttner Júlia, Gabányi Árpád, Gárdonyi Géza, Gerő Ödön, Gonda Dezső, Gozsdu Elek, Gyulai Ferencz, Harmath Lujza, Herczeg Ferencz, Herman Ottóné, ifj. Apáthy István, ifj. Virág Béla, Jakab Ödön, Jókai Mór, Justh Zsigmond, Kabos Ede, Kada Elek, Kálnoki Izor, Karczag Vilmos, Kenedi Géza, Kisfaludy Atala, Kóbor Tamás, Kompolthy Tivadar, Kozma Andor, Körösi Lajos, Kövér Ilma, Kvassay Ede, Lanka Gusztáv, Lipcsey Ádám, Madarassy László, Malonyai Dezső, Margitay Dezső, Márkus József, Márkus Miksa, Mikszáth Kálmán, Milkó Izidor, Munkácsy Kálmán, Paál Árpád, Palotás Fausztin, Petelei István, Péter Dénes, Ponori Thewrewk István, Porzsolt Kálmán, Prém József, Radó Antal, Rákosi Viktor, Sebők Zsigmond, Siklósy József, Sikor Margit, Szabó Endre, Szabó Sándor, Szabóné Nogál Janka, Szalóczy Bertalan, Szatmári Mór, Szécsi Ferencz, Szépfaludy Ő. Ferencz, Sziklay János, Szomaházy István, Szomory Dezső, Tábori Róbert, Tolnai Lajos, Toros Tivadar, Tóth Béla, Tóth József, Tutsek Anna, Vadnay Károly, Váradi Antal, Vértesi Arnold, Vértesi Gyula, Wohl Janka
BAKSAY SÁNDOR
RECIPE.
„T. cz. YR urnák Székszélen."
„Nagyságos YR urnák Székszélen."
Mindkettőt egyszerre hozta a postás.
Vajjon mi baja lehet az én szép öcsémnek és még szebb húgomnak, hogy nem férnek meg ketten egy levélben? Mi szükség nekik egy jó kívánatért külön öt krajczárokat fizetni, mikor a jó kivánatok nem esnek fölemelt bélyegilleték alá? Jóravaló ember, ha egész esztendőn át tékozol is, de az év végén eszére tér, ők meg éppen ilyenkor szórják az 5 krajczárokat? No,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6860 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
BAKSAY SÁNDOR
RECIPE.
„T. cz. YR urnák Székszélen."
„Nagyságos YR urnák Székszélen."
Mindkettőt egyszerre hozta a postás.
Vajjon mi baja lehet az én szép öcsémnek és még szebb húgomnak, hogy nem férnek meg ketten egy levélben? Mi szükség nekik egy jó kívánatért külön öt krajczárokat fizetni, mikor a jó kivánatok nem esnek fölemelt bélyegilleték alá? Jóravaló ember, ha egész esztendőn át tékozol is, de az év végén eszére tér, ők meg éppen ilyenkor szórják az 5 krajczárokat? No, kedves fiaim, nektek sem lesz kétemeletes házatok Budapesten!
De hátha nem is ők irták? Nem, az lehetetlen volna Ilyen kaligráfia nincs több a négy folyam öntözte téreken, csak az én Váczi Mihály öcsémnek.
Másfelől pedig olyan szép betűket a világon sem vet asszony, mint az én szép húgom; - betűihez hasonló szép húgom.
Termékadatok
Cím: Magyar Dekameron V. (töredék) [antikvár]
Szerző:
Abonyi Árpád
,
Abonyi Lajos
,
Adorján Sándor
,
Ambrozovics Dezső
,
B. Büttner Júlia
,
Baksay Sándor
,
Bársony István
,
Bekcsics Gusztávné
,
Békefy Antal
,
Beniczkyné Bajza Lenke
,
Beöthy Zsolt
,
Berczik Árpád
,
Bodnár Zsigmond
,
Bodon József
,
Borostyáni Nándor
,
Csengey Gusztáv
,
Dóczi Lajos
,
Dzselil Effendi
,
Ete Reiner Zsigmond
,
Fanghné Gyújtó Izabella
,
Futó Ferencz
,
G. Büttner Júlia
,
Gabányi Árpád
,
Gárdonyi Géza
,
Gerő Ödön
,
Gonda Dezső
,
Gozsdu Elek
,
Gyulai Ferencz
,
Harmath Lujza
,
Herczeg Ferencz
,
Herman Ottóné
,
ifj. Apáthy István
,
ifj. Virág Béla
,
Jakab Ödön
,
Jókai Mór
,
Justh Zsigmond
,
Kabos Ede
,
Kada Elek
,
Kálnoki Izor
,
Karczag Vilmos
,
Kenedi Géza
,
Kisfaludy Atala
,
Kóbor Tamás
,
Kompolthy Tivadar
,
Kozma Andor
,
Körösi Lajos
,
Kövér Ilma
,
Kvassay Ede
,
Lanka Gusztáv
,
Lipcsey Ádám
,
Madarassy László
,
Malonyai Dezső
,
Margitay Dezső
,
Márkus József
,
Márkus Miksa
,
Mikszáth Kálmán
,
Milkó Izidor
,
Munkácsy Kálmán
,
Paál Árpád
,
Palotás Fausztin
,
Petelei István
,
Péter Dénes
,
Ponori Thewrewk István
,
Porzsolt Kálmán
,
Prém József
,
Radó Antal
,
Rákosi Viktor
,
Sebők Zsigmond
,
Siklósy József
,
Sikor Margit
,
Szabó Endre
,
Szabó Sándor
,
Szabóné Nogál Janka
,
Szalóczy Bertalan
,
Szatmári Mór
,
Szécsi Ferencz
,
Szépfaludy Ő. Ferencz
,
Sziklay János
,
Szomaházy István
,
Szomory Dezső
,
Tábori Róbert
,
Tolnai Lajos
,
Toros Tivadar
,
Tóth Béla
,
Tóth József
,
Tutsek Anna
,
Vadnay Károly
,
Váradi Antal
,
Vértesi Arnold
,
Vértesi Gyula
Wohl Janka
Kiadó: Singer és Wolfner Kiadása
Kötés: Aranyozott kiadói egész vászonkötés
Méret: 120 mm x 180 mm
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............