Száz magyarok könyvei VI. [antikvár]

Ady Lajos önéletrajza Szilágymegyében, egy Érmindszent nevü falucskában születtem 1881-ben. A betüvetés mesterségének megtanulása után Zilahra vittek, a kálvinisták ottani kollégiumába, ahol 1900-ban végeztem el a latiniskolát. Kolozsvárra kerültem aztán a kietlen filozopteri évekre, amelyek közül a legkietlenebbet, az utolsót, Pesten töltöttem el. 1904-ben már újra Zilahon vagyok, mint az ősi Alma Mater, a ref. Wesselényi-kollégium tanára. Öt évig voltam itten s már-már szőlőbirtokos lettem (Zilahon igazi polgárjogot t. i. csak az szerezhet, akinek szőlője van, vagy legalább 3 napi fogházat szenvedett ott el), amikor Apponyi miniszter ur egy nobilis gesztusa fölhozott tanárnak Pestre. Ekként kerültem el a Szilágyságból, az ősi pátriából, ahol az Adyak a hét szilvafa árnyékában ezer és egy néhány esztendőt szántogattak és pörölgettek átal. A lazuló szálakat, mik pátriámhoz fűznek, jónak láttam azonban erősíteni: feleséget onnan hoztam magamnak...