Bővebb ismertető
Első iejezetAz összekötő tiszt hajnalban érkezett meg a küldeménnyel. Útközben ellenséges bombatámadásba került; porlepetten, a vérveszteségtől sápadtan vitték a hadtestparancsnokhoz, de az ajtón már egyedül nyitott be, igyekezve szilárdan lépkedni a talpa alól kikicsúszó, megbillenő padlón.Scserbatov tábornok, a hadtestparancsnok felállt asztalától, és szigorú tekintettel fogadta. Még nem sejtette, mit rejt a küldemény, de a belépő tiszt megtépázott külseje semmi jóval nem kecsegtetett.Szóbeli jelentése közben az összekötő tiszt egyszer csak azon vette észre magát, hogy nem hallja saját hangját. A füléhez nyomuló forróságon keresztül csupán a szíve egyre szilajabb dörömbölését hallotta, s az arca és szája megdermedt. S azzal az egyetlen, rettentő gondolattal küzdve, hogy Csak össze ne essem!" - átnyújtotta a küldeményt valahová az ürességbe, oda, ahol az imént még a hadtestparancsnok állott, de most kettéválva, két ember távolodott egymástól, s középütt csak a puszta semmi maradt A küldöncök, akik a reggeli napsugártól felszikkadó, átmelegedő tornácon szívták cigarettájukat, látták, amint a tiszt falfehéren kilép a ház sötétjéből, vértelen ajkát összeszorítja, s réveteg pillantással megáll. És mielőtt még hozzáugorhattak volna, hogy megragadják - a levegőbe kapott, elködösülő szeme kifordult, és egész hosszában hanyatt vágódott. Tarkója hangosan koppant a deszkapadlón.És a hajnali ködben, melyet már melengetett a kelő nap, nemsokára útnak indultak a szélrózsa minden irányába a hírvivők, vadul hajszolva lovukat.Az összekötő tiszt által kézbesített küldemény sürgős támadási parancsot rejtett a hadtest számára.II5 r-rü:.;'