A harag népe [antikvár]

Előszó Kelecsényi László bízik az olvasók fantáziájában, különösen azokéban, akik jártasak a színház világában, és ha drámát olvasnak, képzeletükben megelevenítik a szereplőket, a cselekmény színhelyét, és éppen úgy élvezik a drámát, mintha a szemük előtt játszódna le. A szerző három drámát bocsát útjára, felkínálva Önöknek élvezetükre az elsó^bbség jogát, minthogy még nem kerültek színházi bemutatásra. De nem azért, mintha csupán könyv-drámák lennének. Korunk eklektikus színházművészetében mindegyiknek helye van, nem lehet olyan különleges szerkezetű munka, amit ne valósíthatnának meg a kortársi színpadokon. Márpedig Kelecsényi darabjai igencsak eredetiek a szerkezetüket, dramaturgiájukat tekintve. A harag népe a közelmúltban nagy port felvert botrányt tárgyalja, s mint ahogy eredetileg is - színházi környezetben játszódik. Megtörtént eseményt tesz általánossá, azt a zaklatási ügyet, ami az amerikai filmvilágban kirobbanva nálunk is felbátorította az áldozatokat, hogy elégtételt követeljenek az elszenvedett megaláztatásokért. Pontos lélektani motívumok teszik izgalmassá a darabot. Nem személyeskedő, nem az aktuális pletykákat kiszolgáló, de találó bemutatása annak, hogyan viselkednek ilyen helyzetekben az emberek - mondjuk éppenséggel művészi körökben. Az Imaqine 1,9,5,9, meglepő és mulatságos történet. A benne lévő valóságos események miatt majdnem elhihető az a képtelenség, ami Hruscsov és Marilyn Monroe kőzött történik. A pártfőtitkár amerikai látogatásán meghívja a szexbombát a Szovjetunióba, amit Nyína, Hruscsov felesége kellő féltékenységgel fogad. A darab számos színhelyen játszódik, sok kis jelenetből áll, ezek mindegyike nagyon érdekes. Kelecsényi a művét Arthur Millernek ajánlja, minthogy a Hruscsov-liezonnal párhuzamosan a darab a Monroe-val megszenvedett ím ' i'.¦KV. ( . i I.