A néma levente [antikvár]

Táblái kopottasak.
Részlet a könyvből: ELSŐ KÉP (Szín : Terem, Zilia moncalieri-i palotájának az emeletén. Fenéken nehéz tölgyfaajtó a főbejárás. Ugyanilyen ajtó jobbra. Balfenéken a vágott sarokban három lépcső visz a tágas, csukott loggiára. Ennek a középső ablaka tárva van. Kis asztal, karosszék a loggiában. A szoba közepén nagy asztal, brokát-takaróval letakarva, székek, hatalmas láda balra a fal mellett. Erőteljes, egyszerű vascsillár, falikarok, gyertyák, amelyeket később meggyújtanak, a szobát egyelőre csak a búcsúzó nap piros fényjátéka világítja meg. Az Úr 1479-ik évében vagyunk, de a terem berendezése régibb, a század közepéről való, egy kicsit rideg, sőt komor. A falon némely szentképek között Orlandónak, Zilia elhúnyt férjének a képmása. Minden azt mutatja, hogy itt komoly, erkölcsös és ájtatos vagy legalább is szenteskedő asszony lakik. Mikor a függöny felgördül Zilia és jóbarátnője Monna Mea a terem jobb sarkában, a vasrácsos kandalló előtt egy megkezdett oltárterítő hímzésével foglalatoskodik. Carlotta, Zilia komornája kis zsámolyon úrnőjének a lábánál ül, a selyemfonalat gombolyítja.