kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Mikszáth Kálmán - A Noszty fiú esete Tóth Marival [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/441/4420441.jpg "Mikszáth Kálmán - A Noszty fiú esete Tóth Marival [antikvár]")
ELŐSZÓ
A magyar dolgozó nép, mint történelmünk haladó kulturális hagyatékának örököse, különös figyelemmel fordul ma irodalmunk nagy nemzeti klasszikusai felé. A magyar dolgozók ismerni, látni akarják a nemzet történelmét, kíváncsiak a híradásra, amely a múlt századokból szól felénk. Ebben is a Szovjetunió példája nyomán indulunk el: az orosz klasszikus írók müvei soha olyan hatalmas példányszámban nem kerülhettek kiadásra, soha olyan tökéletes előadásokban nem juthattak színpadra, mint a...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
770 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
A magyar dolgozó nép, mint történelmünk haladó kulturális hagyatékának örököse, különös figyelemmel fordul ma irodalmunk nagy nemzeti klasszikusai felé. A magyar dolgozók ismerni, látni akarják a nemzet történelmét, kíváncsiak a híradásra, amely a múlt századokból szól felénk. Ebben is a Szovjetunió példája nyomán indulunk el: az orosz klasszikus írók müvei soha olyan hatalmas példányszámban nem kerülhettek kiadásra, soha olyan tökéletes előadásokban nem juthattak színpadra, mint a szocializmus hazájában.
Büszkék vagyunk multunk nagy íróira, akik meglátták koruk igazságtalanságát, ellentmondásait, maguk is a szabad jövendőt készítették elő. A magyar színházak korántsem tettek még meg mindent nemzeti színjátszásunk hagyományaínak fölébreszté-séért; ez a munka valójában csak most kezdődik. De a régi magyar színdarabok mellett nem mondhatunk le nagy haladó íróink regényeinek színpadi átdolgozásáról sem.
Mikszáth Kálmánt, a Horthy-Magyarország kedélyes adomázóvá, müveit „szórakoztató irodalommá" akarta sziirkítenL Könyvei nem juthattak el igazi közön'^égéhez, a magyar dolgozókhoz, müveinek tendenciáját. kritikáját, társadalmi mondanivalóját el akarták sikkasztani. Mikszáth Kálmánt, a nagy realistát. a feudális Magt/arország étesszemü, raguo-góan szellemes bírálóját a fölszabadult magyar dolgozók „fedezték fel"; könyvel ma egymás után jelennek meg, olvan példányszámban, amelyről a múltban iró nem is álmodhatott: regényei legkedveltebb olvas-mánuaink közé tartoznak. Á „Különös házasság" szerzője, aki az eguház köntösébe búit reakciót len-lezí le, a „Két választás Magyarországon" az ,,0j
3
Termékadatok
Cím: A Noszty fiú esete Tóth Marival [antikvár]
Szerző:
Mikszáth Kálmán
Kiadó: Franklin Könyvkiadó N. V.
Kötés: Könyvkötői papírkötés
Méret: 120 mm x 160 mm
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............