Aeschylos Oresteiája [antikvár]

A pályakérdés így hangzik: Kivántatik Aeschylos Oresteia trilogiájának fordítása az eredetinek versalakjában. A fordító szigorúan ragaszkodott e követelményhez és mind a dialogusokban, mind a kardalakokban teljesen megtartotta az eredeti vers alakját.A mi a szöveget illeti, arra nézve a fordító általában a Wecklein-féle kiadást fogadta el alapúl (Aeschylos Orestie mit erklärenden Anmerkungen von N. Wecklein. Lipcse. Teubner. 1888), mint olyat, a mely az aeschylosi kritika terén a legszámottevőbb. Ezenkívül tekintetbe vette Schneidewin, (Berlin 1856), Enger-Gilbert, (Lipcse 1874), Hartung (Lipcse 1853), K. H. Keck (Lipcse 1863), és U. v. Wilamowitz-Moellendorf (Berlin 1885), kiadását, a két utóbbinak Agamemnon-fordítását, valamint a Donner- meg a B. Todt-féle fordításokat.