Bővebb ismertető
BEVEZETESHarmadik kötetünk kiteljesíti Madách reformkorban írt drámáinak, drámavázlatainak és -töredékeinek sorát. Az elsö kötetben a zsengéket jelentettük meg, a második Reformkori drámák címmel egy mitológiai és két társadalmi témájii drámát, ill. drámatöredéket közölt, harmadik kötetünkbe az Átdolgozott drámák kerültek. Átdolgozoltak, noha két teljes szövegváltozatot csak a Csák végnapjai esetében tudunk prezentáltü, a Mária királynő c. reformkori darabnak csak a keletkezése után kb. egy évtizeddel átdolgozott szövegét. A 11. Lajos c. drámatöredék is valószínűleg átdolgozás, legalábbis a drámavázlatok közt található egy Verbőczy című dráma terve, vázlata és néhány verssora, s elképzelhető, hogy ennek a vázlatnak kidolgozása, újraírása kezdődött meg a II. Lajossal. Kötetünkben szerepel még Madáchnak az a három drámavázlata, melynek csak terve maradt fenn, s amely sorok nem köthetők sem kész drámához, sem drámatöredékhez.A két Csák-drámaA Csák végnapjai főhőse, Csák Máté, a hírhedt XTV. századi oligarcha Madách drámájában szabadsághőssé, a nemzeti függetlenség védelmezőjévé lép elő, míg ellenfele, Róbert Károly gyáva, népelnyomó zsarnokká válik. Mi az oka, hogy a történeti forrásokra gyakran a legapróbb részletekig támaszkodó költő a legfontosabb kérdésben ilyen hamis képet nyújt? Választ erre Szász Károly ad, aki egy tízénekes eposzban maga is feldolgozta a témát: Kisfaludy Károly óta Csák Máté úgy él az irodalmi közvéleményben, sőt némely részben a históriai tudalomban is, mint a szeplőtlen szabadság hőse. E nagy írónk költészete oly dicssugárokkal vevé körül Trencsén egykori hatalmas urát, hogy a későbbi költő, ki más felfogással merít a történelemből, a köztudalommal szemben sikamlós helyzetbe jön."^ Szász tehát Kis-^SZÁSZ Károly: Előszó a Trencséni Csákhoz. Szépirodalmi Figyelő 1860/15-18.