Az uj rokon/Fej vagy írás/Marika [antikvár]

Részlet a könyvből:Kedves, finom, fordulatos vígjáték a családba fogadott árvalányról, Valeriáni Blanche-ról, aki az ósdi levegőben élő Esztáry-család egész életét felvillanyozza és felforgatja, nagy bonyodalmakat idéz elő, házassági terveket húz keresztül és új házasságot tesz lehetővé. Szeretetreméltó, kedves, bolondos, modern, szabadon csapongó kis csavargó-természet Blanche. Egy idetévedt pillangó, megcsodáltatja magát, - körülröpdösi a megalvadt csendű ódon szobákat, - megmutatja himporos szárnyát, - megszeretteti magát, s aztán, mert az, akit ő is tudna-akarna szeretni, már mást: Margitot szereti, egy hirtelen fordulattal kiröppen a nyitott ablakon a nagyvilágba, maga mögött hagyva a felkavart békéjü ház csodálatát és megbotránkozását. Játékos könnyedség, mosolyogtató közvetlenség az egész darab. Blanche szerepén kivül csak Tóni mama és Margit a főalakjai a vígjátéknak. Ez azonban semmiképpen sem jelenti, hogy a többi szereplő nem épp olyan szerves és fontos hatóeszközei az írónak, aki a sok szereplőn át egy sokszínű és sokhangú kedves, konzervativ vidéki kúria levegőjét akarja megeleveníteni. Nagyon összetanult és precízen beállított szinészi munkával lehet csak az író intenciójának megfelelő előadást produkálni. Tehát nincsenek fő- és mellékszerepek. Mind egy-egy nagyszerűen intonált hangszer a sok tagból álló zenekarban...