kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Méhes György - Barbár komédia [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/429/3059429.jpg "Méhes György - Barbár komédia [antikvár]")
Barbár komédia [antikvár]
Méhes György
Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó
,
Megjelenés: 2001. január 01.
A hetvenes-nyolcvanas években a közönség könnyebb fajsúlyú, a rendszert csipkedő vígjátékaiért ünnepelte Méhes Györgyöt, jelen válogatás a „nehézsúlyú" drámaírót mutatja meg. A négy áltörténelmi parabola teljes hatalomvíziót nyújt, a hatalom átfogó természetrajzát. A szerző Dürrenmatt koncepcióját teszi magáévá: tragikus meglátásait komédiába burkolja, tudván, hogy a (poszt)modern társadalom nem tud, és nem is akar a pátosz szintjére emelkedni, és a Nagy Eszméket szívesebben fogadja...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1600 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A hetvenes-nyolcvanas években a közönség könnyebb fajsúlyú, a rendszert csipkedő vígjátékaiért ünnepelte Méhes Györgyöt, jelen válogatás a „nehézsúlyú" drámaírót mutatja meg. A négy áltörténelmi parabola teljes hatalomvíziót nyújt, a hatalom átfogó természetrajzát. A szerző Dürrenmatt koncepcióját teszi magáévá: tragikus meglátásait komédiába burkolja, tudván, hogy a (poszt)modern társadalom nem tud, és nem is akar a pátosz szintjére emelkedni, és a Nagy Eszméket szívesebben fogadja alulreto-rizált csomagolásban. A kötet ötödik darabja pedig egy ízes népszínmű -Méhes legfergetegesebb vígjátéka mely azonban nem merül ki a poen-tírozásban, hiszen a peleskei nótárius Gvadányi és Gaál által karikírozott elődeitől különbözően az anyanyelvi oktatás ügyében indul a fővárosba.
Termékadatok
Cím: Barbár komédia [antikvár]
Szerző:
Méhes György
Oldalak száma: 318
Megjelenés: 2001. január 01.
Kötés: fűzött kemény papír kiadói borítóban
Méret: 150 mm x 200 mm
Méhes György (valódi nevén Nagy Elek, Székelyudvarhely, 1916. május 14. – Budapest, 2007. április 10.) Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró. Írói álnevét Méhes György (1746–1809) bölcseleti doktor, református főiskolai tanár és író tiszteletére vette föl.
1917-ben a család Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemenen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűzben és a Keleti Újságban. Írásaiban szót emelt a vad nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését szorgalmazta.
A 2. világháború után 1948 és 1950 között a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, 1950 és 1952 között a Művelődési Útmutató szerkesztője. Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét. 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket. 1956-ban rövid ideig a Napsugár című gyermekújság főszerkesztő-helyettese. Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolya címűt, 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem ért el vele. A sikert az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című életrajzi regényével érte el.
Munkássága több elismerésben részesült. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg; 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”. 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját.
2007. április 10-én, 91. életévében hunyt el Budapesten.
Fia, Nagy Elek – nagyvállalkozó, a Vegyépszer Zrt. tulajdonosa – a leggazdagabb magyarországi milliárdosok közé tartozik, emellett pedig Monaco magyarországi tiszteletbeli konzulja.
1917-ben a család Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemenen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűzben és a Keleti Újságban. Írásaiban szót emelt a vad nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését szorgalmazta.
A 2. világháború után 1948 és 1950 között a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, 1950 és 1952 között a Művelődési Útmutató szerkesztője. Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét. 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket. 1956-ban rövid ideig a Napsugár című gyermekújság főszerkesztő-helyettese. Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolya címűt, 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem ért el vele. A sikert az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című életrajzi regényével érte el.
Munkássága több elismerésben részesült. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg; 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”. 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját.
2007. április 10-én, 91. életévében hunyt el Budapesten.
Fia, Nagy Elek – nagyvállalkozó, a Vegyépszer Zrt. tulajdonosa – a leggazdagabb magyarországi milliárdosok közé tartozik, emellett pedig Monaco magyarországi tiszteletbeli konzulja.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............