Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:ELSŐ FELVONÁS.ELSŐ JELENÉS.Juszt (egy szögletben szunnyadozik, s álmában beszéli). Szántotta rossz ember fogadósa! Te így mivelünk ? - Állj neki, pajtás! Láss hozzá, pajtás! - (Rá méri karját, s felébred a rándulásra.) - No, no, már megint? - Alig húnyom be szemeimet, s mindjárt őtet kell tépásznom! a semmirevalót ! - És ha mégis a hátán volna már mind az a sok ütleg! - De imhol fölvirradt. Uram után kell látnom. Az én akaratommal ugyan belé nem lép többé, patvar szálljon a házába! - Vájjon hol töltötte az éjt ?