kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Gárdonyi Géza - Fehér Anna/Fekete nap [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/154/4835154.jpg "Gárdonyi Géza - Fehér Anna/Fekete nap [antikvár]")
Részlet:
Fehér Anna
(Parasztszoba, Ablaka balközépen. Egyik ajtaja a balháttérben, a másik jobbközépen. Jobbközépen széles sifonér. A többi bútor mint a jómódú elsőszobában szokott lenni az Alföldön: jobb hátsó sarokban ágy; hátrább a sarokban zöldmázas cserépkályha; a háttér közepén kredencféle edénytartó, rajta rózsás tányérok, üvegek, poharak; balra, az ablakhoz közel, láda; fölötte tükör; mellette egyik felől szögön fokos, kulacsa; másik felől tarka viaszgyertyák. A tükör...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3640 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Fehér Anna
(Parasztszoba, Ablaka balközépen. Egyik ajtaja a balháttérben, a másik jobbközépen. Jobbközépen széles sifonér. A többi bútor mint a jómódú elsőszobában szokott lenni az Alföldön: jobb hátsó sarokban ágy; hátrább a sarokban zöldmázas cserépkályha; a háttér közepén kredencféle edénytartó, rajta rózsás tányérok, üvegek, poharak; balra, az ablakhoz közel, láda; fölötte tükör; mellette egyik felől szögön fokos, kulacsa; másik felől tarka viaszgyertyák. A tükör fölött száraz barka. Az ajtó mellett szögön szűr és fekete báránybőrsüveg. A falon, főképpen az ágy fölött, szentképek, köztük egy Mária-kép.)
I.
Fehér László, Anna.
LÁSZLÓ (25 éves parasztlegény, lobogós ingben, gatyában, sarkantyús csizmában. Az ablaknál kis kézi tükörben a bajuszát pödri. Büszke magatartású, vidám fiú. Haja csaknem vállig érő, parasztosan szétválasztott).
ANNA (16 éves komoly leány. Szintén ünnepi parasztruhában: piros csizma, fehér alapú virágos szoknya, de kék házikötény van rajta. A haja két ágba fonott, leeresztett. A bátyja mögött áll s a dolmányát tartja, hogy ráadja.)
Termékadatok
Cím: Fehér Anna/Fekete nap [antikvár]
Szerző:
Gárdonyi Géza
Kiadó: Dante
Kötés: Vászon
Méret: 130 mm x 180 mm
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............