Furcsa tragédiák [antikvár]

JELENET.Salome, a primadonna és a doktor úr, a ki növendékkori pajtása, mentora és oktatója volt, egy kis divánon ülnek együtt. A doktor úron meglátszik, hogy jobb szeretne föl-alá járni, de Salome ujjai között tartja fényes fekete szakálla néhány szálát.Salome. A doktor úr ma megint ballábával kelt föl!A doktor. Téved, szép rózsám, szivattyúzom az elmésségemet, de útközben - az agytól az ajkig - megsavanyodik.Salome. Komolyan, barátom, nincs semmi baja?A doktor. Komolyan, barátnőm, semmi bajom sincs. Hogy azonban egy csöpp kétsége se legyen, bevallom, hogy a lépcsőn a kis Dukesz bankárral találkoztam, a ki mindannyiszor, mikor úgy mosolyog magába, mintha képzeletben medveczukrot szopogatna, boldogtalanná tesz egy félórára, a miért egy bankár fölpofozása nem gavallérdolog.