Isten, császár, paraszt [antikvár]

Részlet:ELSŐ FELVONÁS Szoba Siklós várában. Rideg, nyomasztó, hiányos bútorzattal. Zsigmond ül, Hunyadi áll előtte. ZSIGMOND(valamivel negyven éven felüli, jóvágású férfi, most kissé elhanyagolt külsővel): Így esett hát, pajtás? Verekedtél? Mi? Marakodtál? HUNYADI (fiatal, zabolátlan): Nem, uram, én nem marakodtam. ZSIGMOND: A várnagy jelenti: kivont karddal mentél nemes apródjaira. HUNYADI: Nemes apródjaira kivont karddal - mentem, uram. ZSIGMOND: Mentél, uram. S a várnagy ezért kicsavartatta kezedből a kardot. HUNYADI (egyszerűen): Puszta markommal fojtom belé a lelket. ZSIGMOND: Ne tedd ezt, Hunyad ura, ne tedd. Egy fejjel megrövidítenének miatta.