Jezsuita iskoladrámák 4/1-2. [antikvár]

BEVEZETESA magyarországi iskolai színjátszás történetében a jezsuiták tevékenysége nemcsak a legszélesebb körű, legnagyobb hatású, hanem egyben a legismertebb. (FERENCZI Zoltán: A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár, 1897. 26-59. - BAYER József: A magyar drámairodalom története. Bp. 1897. 50-64. FINÁCZY Ernő: Adalékok a jezsuita iskolai színjáték történetéhez. EPhK 1900., 1901. JUHAROS Ferenc: A magyarországi jezsuita iskoladrámák története. Szeged, 1933. - TAKÁCS József: .4 jezsuita iskoladráma (1581-1773). Bp. 1937. STAUDGéza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai. I-III. Bp. 1984-1988.) Ezért, amikor jelen kiadványunkban a magyarországi jezsuitáknak még mindig csak töredékesen feltárt, de máris több ezerre rúgó színi előadásaiból hét név szerint ismert szerző magyar nyelvű drámáját közöljük, nem lehet feladatunk részletesen beszámolni a rend magyarországi színjátszásáról. Csak igen röviden szólunk a jezsuiták hazai tevékenységéről, iskolai előadásairól.A jezsuitákat Oláh Miklós esztergomi érsek 1561-ben hívja be Magyarországba. Nagyszombatban telepíti le őket, és rájuk bízza az esztergomi káptalan iskolájának a vezetését. 1567-ben azonban a rendfőnök visszahívja őket az országból. Báthori István fejedelem intézkedésére telepednek le a jezsuiták Erdélyben Gyulafehérvárott és Kolosmonostoron (1579), majd Nagyváradon (1581). Dras-kovich György kalocsai érsek buzgólkodására 1586-ban a királytól megkapják a turóci prépostságot, melynek birtokain két kollégiumot nyitnak: Turócon és Vág-sellyén. 1604-ben Szepesegyházán, 1614-ben Homonnán, 1615-ben Nagyszombatban, 1626-ban Pozsonyban vernek gyökeret.A jezsuitákat Erdélyben is, a királyi Magyarországon is sok megpróbáltatás éri. Erdélyből már 1588-ban kitiltják őket. 1595-ig vannak távol. Ezt követőleg 1607-1610, 1653-1693 között tilos számukra az országrész. A politikai és vallási küzdelmek a királyi Magyarországon is többször akadályozzák működésüket. Ezeket a nehézségeket azonban a jezsuiták újra meg újra kiheverik, ténykedésük és hatásuk folyton növekszik, rendházaik, templomaik, iskoláik száma egyre szaporodik. A rend feloszlatásakor (1773) a jezsuitáknak Magyarországon 20 kollégiumuk, 19 rezidenciájuk, 12 szemináriumuk, 11 missiójuk, 9 konviktusuk, 30 gimnáziumuk, 2 főiskolájuk van. (KARÁCSONYI János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig Bp. 1985.)Nemzetközi szervezetük szellemének megfelelőleg, ahogy a jezsuiták valahol megjelennek, nyomban hozzálátnak hivatásuk gyakorlásához: térítenek, gondozzák a híveket, iskolát szerveznek. Jól kiépített nevelői-oktatói rendszerük-