Bővebb ismertető
STRINDBERGA legfáradhatatlanabb kereső volt. Kereste örökké problematikus lénye rejtélyének mindent megfejtő kihüvelyezését. Kereste csupa-mozgás-egyéniségének a megállapodás nyugvóhelyét. Kereste a gyilkos gabalyodás óceánján, amilyenül az élet belehullámzott soha le nem hunyó szemébe, egy legfőbb rendező törvénynek mindent földerítő világitótornyát. Keresett a mindent fölforgató eszével és a mindennel bujálkodó szivével. Minthogy csak egy szentségesen hatalmas végcél uszította soha meg nem rogyó sóvárgását, a maga és a világ végső rendjének megismerése, nem engedhette meg magának a törpébb és közelebbi célok cammogóinak azt a fényűzését, hogy finnyáskodva válogasson a keresés eszközeiben. Minthogy démona arra korbácsolta, hogy az igazságok igazságát keresse, minden létnek kegyetlenül rejtőzködő lényegét ugy igyekezett megközelíteni, ahogy esetről-esetre jobbnak és célszerűbbnek látta. Nem esküdött föl az igazságkeresés egyetlen kizárólagos módszerére sem. Keresett, hol a természettudomány számitó műszereivel, hol a hit föl-fölvillanó intuíciójával, majd a legmerevebb akadályok legparányibb részeibe is belesurranó okosságával, majd az ég és a főid között boszorkány táncot járó képzeletével.