Bővebb ismertető
Kisfaludy Károly remekeiKisfaludy Károly rövid pályafutása alatt megteremtette a magyar színpadi, előadásra alkalmas drámát. Két ifjúkori darabját, amelyek kezdetlegesebb formában is, eredetiségük miatt nagy sikert arattak és hírnevet szereztek neki9 csakhamar a színművek hosszú sora követte. 1819-ben a székesfehérvári jeles színtársulat Pesten vendégszerepelt s előadásainak sorát Kisfaludy Károlynak egy régibb darabjával, a még 1811-ben készült A tatárok Magyarországban" című vitézi játékával kezdi meg, amelyet már Székesfehérvárott is tetszéssel mulattak be. A darab érdekes cselekvényével, erkölcsileg hatásos alakjaival olyan nagy sikert arat, hogy ezt a május 3-i estét tekinthetjük a magyar drámairodalom első nagy sikerének. Ez a diadal Kisfaludy Károlyt letérítette életének arról az útjáról, melyen a festészet terén kereste boldogulását s most már a színpaci számára kezdett dolgozni, olyan lázas hévvel, hogy történeti darabjainak (számuk 13-14) legnagyobb részét az első két esztendőben (1819-20) írta. Egyébként alig tíz esztendőn át 22 új és egészükben eredeti darabot írt. Ezek közül hetet drámának nevezett, egyet szomorú játéknak, tizennégy pedig vígjáték volt. Sok töredéke is maradt, ezeknek befejezésében korai halála akadályozta meg.Színműírói működését két részre oszthatjuk. Az első két évre terjed. Ekkor mutatta be vagy írta (1819-ben): a Tatárok"-at, Zách Klárá"-t, "Ilká"-t, Stibor vajdát"-t (1820-ban): Szécsi Máriá"-t; Kemény Simon"-t; a Barátság és nagylelkűség"-et, Irene"-t és I. Ulászló"-t, tehát jóformán összes történeti darabjait, kivévén azt a töredéket (Csák Máté), melyet élete utolsó évében kezdett meg. Vígjátékait is ekkor kezdte írni, ekkor készült A kérők" és A pártütők", de legnagyobb részüket a későbbi időkben írta.Válogatott munkáinak ebben a kötetében legjelesebb szomorújátékát, legjobb vígjátékát és egy vidám kis egyfelvonásosát adjuk.