Leánynéző [antikvár]

Részlet a könyvből: ELSŐ FELVONÁS Legénylakás. I. Jelenet. Podkoljószin (egyedül, diványon fekszik, pipázik): Ha az ember így egyedül van és ráér gondolkozni, rájön, hogy mégis csak meg kell házasodnia. Mert hát igazán: az ember él, él a világban, oszt' a végén beleútál... Én is már megint hagytam egy ádventet elmúlni. Pedig minden el van készítve; közvetítőné már harmadik hónapja jár a házhoz. Bízisten, már magam előtt is restellem. Te! Sztyepán!