kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bakonyi Péter - Magyar királyok [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/162/4446162.jpg "Bakonyi Péter - Magyar királyok [antikvár]")
Magyar királyok [antikvár]
Bakonyi Péter, Bárdos Pál, Bay Gyula, Béres Attila, Bertha Bulcsu, Borenich Péter, Csaba Klári, Csák Gyula, Csiki László, Erdődy János, Gion Nándor, Horváth Péter, Kárpáti Péter, Kocsis István, Kopányi György, Mednyánszky H. Elemér, Mezey Katalin, Nagy András, Nyerges András, Oláh János, Páskándi Géza, Simonffy András, Spiró György, Sumonyi Zoltán, Szabó György, Szakonyi Károly, Szőcs Géza, Tamás Menyhért, Tandori Dezső, Tóth Gábor Ákos, Zalán Tibor
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1890 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Magyar királyok [antikvár]
Szerző:
Bakonyi Péter
,
Bárdos Pál
,
Bay Gyula
,
Béres Attila
,
Bertha Bulcsu
,
Borenich Péter
,
Csaba Klári
,
Csák Gyula
,
Csiki László
,
Erdődy János
,
Gion Nándor
,
Horváth Péter
,
Kárpáti Péter
,
Kocsis István
,
Kopányi György
,
Mednyánszky H. Elemér
,
Mezey Katalin
,
Nagy András
,
Nyerges András
,
Oláh János
,
Páskándi Géza
,
Simonffy András
,
Spiró György
,
Sumonyi Zoltán
,
Szabó György
,
Szakonyi Károly
,
Szőcs Géza
,
Tamás Menyhért
,
Tandori Dezső
,
Tóth Gábor Ákos
Zalán Tibor
Kiadó: Magyar Rádió Rt.
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 963758281
Méret: 150 mm x 230 mm
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
(1941–2002)
Vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, tanár; az újvidéki rádió magyar főszerkesztője. 1993-tól haláláig Magyarországon élt.
Vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, tanár; az újvidéki rádió magyar főszerkesztője. 1993-tól haláláig Magyarországon élt.
Spiró György 1946-ban született Budapesten. Író, drámaíró, esszéista, műfordító.
Díjai
József Attila-díj (1982), Erzsébet-díj (1990), Déry-díj (1993), Madách-díj (1994), Szép Ernő-díj (1997 és 2004), Az évad legjobb drámája díj az alábbi művekért: Az Imposztor – 1984, Csirkefej – 1987, Kvartett – 1998, Koccanás – 2004, A Budapesti Drámaverseny első díja a Honderűért (1998), Babérkoszorú-díj (1998), a Digitális Irodalmi Akadémia tagja (2002), A Szépírók Társaságának díja A Jégmadár című regényért (2002), Harsányi-díj (2002), Az évad legjobb darabja a Dramaturg Céh szerint az Elsötétítés (2002), A Magyar Alkotóművészek Egyesületének irodalmi nagydíja (2003), Pro Urbe Budapest (2004), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), Prima Díj (2005), A Magyar Zsidó Kultúráért díj (2005), Füst Milán-díj (2005), Magyar Művészetért-díj (2005), Kossuth-díj (2006), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2006), AEGON Művészeti Díj a Fogság című regényéért (2006), ZAIKS-díj (2006), Gundel művészeti díj (2006), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2010), Artisjus irodalmi nagydíj (2012), Perła Honorowa-díj (2013), Az évad legjobb magyar drámája (2015), Hazám-díj (2020)
Díjai
József Attila-díj (1982), Erzsébet-díj (1990), Déry-díj (1993), Madách-díj (1994), Szép Ernő-díj (1997 és 2004), Az évad legjobb drámája díj az alábbi művekért: Az Imposztor – 1984, Csirkefej – 1987, Kvartett – 1998, Koccanás – 2004, A Budapesti Drámaverseny első díja a Honderűért (1998), Babérkoszorú-díj (1998), a Digitális Irodalmi Akadémia tagja (2002), A Szépírók Társaságának díja A Jégmadár című regényért (2002), Harsányi-díj (2002), Az évad legjobb darabja a Dramaturg Céh szerint az Elsötétítés (2002), A Magyar Alkotóművészek Egyesületének irodalmi nagydíja (2003), Pro Urbe Budapest (2004), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), Prima Díj (2005), A Magyar Zsidó Kultúráért díj (2005), Füst Milán-díj (2005), Magyar Művészetért-díj (2005), Kossuth-díj (2006), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2006), AEGON Művészeti Díj a Fogság című regényéért (2006), ZAIKS-díj (2006), Gundel művészeti díj (2006), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2010), Artisjus irodalmi nagydíj (2012), Perła Honorowa-díj (2013), Az évad legjobb magyar drámája (2015), Hazám-díj (2020)
1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. Erdélyi magyar költő, politikus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon.
1974 és 1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1976 és 1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981 és 1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta, bántalmazta. 1985-86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986-89 között Genfben újságíróskodott, 1989-90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990-91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt. 1990-1992-ben szenátorrá választották, majd 1996-1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel. Írt több drámát, regénytöredéket, drámai költeményt. Legutóbbi könyvének (Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója) címszereplője, Limpopo egy strucckisasszony, akinek Szőcs Géza struccnyelven írt naplóját „embernyelvre lefordította, átdolgozta és most közzéteszi”.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A szélnek eresztett bábu (1986), A sirálybőr cipő (1989), Passió (1999), Limpopo (2007)
Díjai
A Romániai Írószövetség debüt-díja (1976), Graves-díj (1986), Füst Milán-díj (1986), Déry Tibor-díj (1992), Bethlen Gábor-díj (1993), József Attila-díj (1993), Leopardi-díj (2011)
1974 és 1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1976 és 1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981 és 1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta, bántalmazta. 1985-86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986-89 között Genfben újságíróskodott, 1989-90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990-91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt. 1990-1992-ben szenátorrá választották, majd 1996-1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel. Írt több drámát, regénytöredéket, drámai költeményt. Legutóbbi könyvének (Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója) címszereplője, Limpopo egy strucckisasszony, akinek Szőcs Géza struccnyelven írt naplóját „embernyelvre lefordította, átdolgozta és most közzéteszi”.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A szélnek eresztett bábu (1986), A sirálybőr cipő (1989), Passió (1999), Limpopo (2007)
Díjai
A Romániai Írószövetség debüt-díja (1976), Graves-díj (1986), Füst Milán-díj (1986), Déry Tibor-díj (1992), Bethlen Gábor-díj (1993), József Attila-díj (1993), Leopardi-díj (2011)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............