Öt színdarab [antikvár]

Minden író, aki az emberi társadalom vagy az emberi lélek szövevényeiben a törvényszerűségeket, az általános vonásokat keresi, szükségképpen eljut - legalább gondolatban - a legerősebb ábrázolási eszközhöz, a drámához. A dráma - azáltal, hogy a cselekményt nemcsak közvetett művészi eszközökkel eleveníti meg, hanem a színészek játékán keresztül közvetlenül, valóságosan is - a leghitelesebben képes visszaadni azokat a pillanatokat, amelyekben az író a társadalmat vagy az embert tetten éri; a leghatásosabb mását tudja adni a valóságnak, a legteljesebb illúzióját az életnek. E nagyszerű és csábító műfaji adottságok mellett erősen szembe tűnő az a szerény arány, amellyel a dráma az általános irodalmi produkcióban szerepel. Talán száz más műfajú alkotásra sem jut egy dráma.