Racine összes drámai művei [antikvár]

Jean Racine, akit a franciák a legnagyobb s mindmáig legjellegzetesebb drámaköltőjüknek tartanak, 1639. december 21-én született Ferté-Milonban. Apja, nagyapja itt volt városi hivatalviselő. Ő maga család nélkül nőtt fel; része volt nyilván ennek is abban, hogy túlzottan érzékeny lett. Egyéves volt, amikor anyját elvesztette. Rá két évre apja, majd nagyapja is meghalt. Előbb Beauvaisban járt kollégiumba; tizenhét éves korában a párizsi híres Port-Royal intézetbe került. Itt ismerkedett meg kora két nagy szellemi áramlatával: az ember földi elrendelésén már-már eretnekmód tépelődő janzenista vallásos irányzattal és az ettől lényegében nem nagyon idegen görög sorstragédiák eszméinek boncolásával. Iskolái után, húszéves kora körül, ellenkező szellemű társaságba jutott. 1660-ban egy ódájáért az udvartól száz Lajos aranyat kap. Jóbarátjai, La Fontaine, Boileau, Moliére a színdarabírásra ösztökélik. Csaknem évenként megír egy remeket. Harmincnyolc éves korában, alkotóereje teljében hirtelen lemond az írásról. Tizenkét évi hallgatás után csak kétszer szólal meg, a király morganatikus házastársa Madame de Maintenon kérésére. Hatvan éves korában, 1699. április 21-én halt meg. Tizenkét színdarabján kívül ódákat, vallásos énekeket, akadémiai értekezéseket, leveleket és egy történelmi tanulmányt hagyott hátra.