Szinművek [antikvár]

LOPE DE VEGA Bajor Gizi emlékének Senki a világon nem irt nála többet. Másfélezernél több színművében annyi alakot vitt a színpadra^ amennyivel egy kisebb várost be lehetne népesíteni: kereken húszezret. Legalább tízmillió verssort vetett papírra életében^ úgyhogy annak minden napjára több száz sor esik. Ha kelletti egy nap megírt egy háromezersoros darabot a legváltozatosabb mértékű versekben. Már kortársai döbbent ámulattal nézték ezt a káprázatos termékenységet, melyre sem előtte, sem utána nem volt példa. Kiszámították, hogy mennyiségre a klasszikus ókor egész fennmaradt irodalmi öröksége eltörpül mellette. Legnagyobb honfitársa, Cervantes, a természet csodájának mondta. Még élt, mikor egy másik kortársa és tanítványa, Tirso, egyik színdarabjának szereplőjén át adott kifejezést a kor csodálatának. A darabban egy spanyol és egy olasz nő beszélget, s az utóbbi, mikor Lope műveinek számáról értesül, felkiált: )>Hogy fér bele ennyi egy életbe?« Pedig mi minden más belefért még ebbe az életbe, amely 1562 november 2S-én kezdődött Madridban! Álljunk meg az évszám mellett. Lope Félix de Vega Carpio kerek hetven esztendővel született az emlékezetes 1492-es év után, melyben Granada bevételével lezárult a spanyol nép nyolc évszázados küzdelme, a Reconquistának nevezett szabadságharc az arabs hódítók ellen és Kolumbus elindult felfedező-útjára. Ez a két tény Spanyolországot az újkor első nagyhatalmává tette, miután Ferdinánd és Izabella házassága — Aragon és Kasztilia egyesülése — már előbb megteremtette az egységes spanyol királyságot, az egységes nemzeti kultúra történelmi alapját. Utódaik ezt a még feudális királyságot lassanként átváltoztatták Európa első abszolút monarchiájává. Ilyen a XVI. században mindenütt létrejött, mindenütt az egymással harcoló feudális arisztokrácia és a középkori városok kiváltságainak romjain. A spanyol abszolút monarchia azonban már megszületésekor magában hordta a pusztulás csíráit. »Az arisztokrácia ugyan lehanyatlott, de nem vesztette el ártalmas kiváltságait, a városok viszont elvesztették középkori hatalmukat, de nem tettek szert az újkornak megfelelő jelentőségre . A spanyol abszolút királyságot, amely csak felületes hasonlóságot mutat