Uram, irgalmazz! [antikvár]

Részlet a könyvből:Utcakereszteződés Rómában. Hátul az örök város középkori képe látható. Az ismert s jellegzetes keresztény templomok közül még mindig uralkodó monumentalitással emelkednek ki az antik Róma maradványai. A Colosseum, a Forum megrongált oszloperdeje, Hadrianus mauzóleuma, Vénusz körtemploma stb. Mikor a függöny felgördül, néhány tétován lézengő ember ődöng ide-oda az utcákon. A hangulat kísérteties és nyomasztó. A járókelők csüggedtek és feszültek egyszerre, mintha bíztató jelekre várnának - egyre reménytelenebbé. Egymás iránt szinte bizalmatlanok, mintha nagy titkokat őriznének valamennyien s mindenkiben árulót szimatolnának. Idő: késő délután, nagypénteken. ELSŐ ASSZONY: (sápadtan tipeg előre, Második Asszonyhoz) Fogjon meg már egy kicsit, szomszédasszony... Alig állok a lábamon... MÁSODIK ASSZONY: (valamivel fiatalabb Első Asszonynál, megfogja) Legjobb lenne, ha haza menne... Nem való már magának ez az ácsorgás...