kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Balázs Dénes - Fiúk könyve [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/233/4509233.jpg "Balázs Dénes - Fiúk könyve [antikvár]")
Fiúk könyve [antikvár]
Balázs Dénes, Balázs Lórántné, Bálint Sándor, Bátki Mihály, Csák Elemér, Csingiz Ajtmatov, Dsida Jenő, Farkas Henrik, Fenákel Judit, Gazdy Dénes, Hankó Ildikó, Hédervári Péter, Jack London, Király Ernő, Kiss Benedek, Koltai Mariann, Kósa Csaba, Kovács Lajos, Lantosné Imre Mária, Magyar Pál, Mezei Éva, Mohás Lívia, Molnár László Miklós, Moskovszky Éva, Nagy Fülöp, Palugyai István, Pándi Ferenc, Pásztor Ágnes, Patai László, Réthy István, Sári László, Schmidt Egon, Sebes Tibor, Sebők János, Simonffy Géza, Somfai Péter, Szathmári Gábor, Szilágyi Ferenc, Szűcs József, Takács Ferenc, Tamási Áron, Tótfalusi István, Zika Klára
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1140 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Fiúk könyve [antikvár]
Szerző:
Balázs Dénes
,
Balázs Lórántné
,
Bálint Sándor
,
Bátki Mihály
,
Csák Elemér
,
Csingiz Ajtmatov
,
Dsida Jenő
,
Farkas Henrik
,
Fenákel Judit
,
Gazdy Dénes
,
Hankó Ildikó
,
Hédervári Péter
,
Jack London
,
Király Ernő
,
Kiss Benedek
,
Koltai Mariann
,
Kósa Csaba
,
Kovács Lajos
,
Lantosné Imre Mária
,
Magyar Pál
,
Mezei Éva
,
Mohás Lívia
,
Molnár László Miklós
,
Moskovszky Éva
,
Nagy Fülöp
,
Palugyai István
,
Pándi Ferenc
,
Pásztor Ágnes
,
Patai László
,
Réthy István
,
Sári László
,
Schmidt Egon
,
Sebes Tibor
,
Sebők János
,
Simonffy Géza
,
Somfai Péter
,
Szathmári Gábor
,
Szilágyi Ferenc
,
Szűcs József
,
Takács Ferenc
,
Tamási Áron
,
Tótfalusi István
Zika Klára
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9631129624
Méret: 200 mm x 280 mm
Jack London (John Griffith Chaney), (San Francisco, Kalifornia, 1876. január 12. – Glenn Ellen, Kalifornia, 1916. november 22.) amerikai író, elbeszélő.
Jack London az egyik első világirodalmi rangú amerikai író, népszerűsége mind a mai napig töretlen. Az emberi társadalom megreformálásáért küzdött, legkedvesebb szereplői vakmerő kalandorok, „éneklő” és „beszélő” kutyák, legkedvesebb színterei az erdő és a tenger voltak.
Apja vándor asztrológus volt, annak törvénytelen gyerekeként jött a világra. Röviddel születése után anyja feleségül ment John Londonhoz. Gyermekévei mély nyomorban, kemény munkával és szenvedélyes olvasással teltek.Már 13 évesen napi 12-18 órát dolgozott a konzervgyárban, s gyakorlatilag ő tartotta el családját. Menekülést keresve ebből a robotéletmódból, régi dajkájától, Virginia Prentiss-től kért kölcsön, s a kölcsönpénzből bárkát vett, amivel osztrigakalóznak csapott fel. Igencsak veszélyes életmód volt ez, ugyanis az osztrigaőrök nemegyszer a kalózok után lőttek. Ebből a korszakból kezdődött ismerkedése „John Barleycornnal” (avagy az alkohollal), ahogy azt az Alkoholmámorban (korábban magyarul Sárga Sátán címmel jelent meg, az eredeti angol cím John Barleycorn) című művében olvashatjuk.
1893-ban elszegődött egy fókavadász hajóra, amely egész Japánig elment, s itt 17 évesen kiverekedte, hogy egyenrangúnak tekintsék a többi matrózzal.
Miután visszatért Amerikába, alkalmi munkákkal próbálkozott, például szenet talicskázott egy vasútállomáson, de megunta, majd felcsapott hobónak Kelly hadseregében, s csavargásért 30 napig börtönbe is került. Kalandjait az Országúton című regényében örökíti meg.
Majd visszatért Oaklandbe, ahol lázas tanulásba kezdett, mint azt önéletrajzi regényében, a Martin Edenben olvashatjuk. Napi 19 órát tanult, alig evett és keveset aludt, végül sikeresen leérettségizett, fél évet járt egyetemre is, majd anyagi okok miatt elszegődött mosodai munkásnak, ahol ő is elkapta az aranylázt, és Klondike-ba utazott sógora, James Shepard társaságában. Aranyat nem talált, de itt szerzett tapasztalatai alapján írta meg későbbi világhírű műveit. Ezért nagy árat fizetett, skorbut alakult ki nála, ami miatt négy fogát elveszítette, s valószínűleg későbbi betegségei is részben innen eredtek. Sokat utazott, volt haditudósító is az orosz–japán fronton.
A tőle megszokott elszántsággal próbált meg írni és publikálni, s kezdett felívelni írói karriere, majd rendeződni anyagilag is az élete.1900. április 7-én elvette Bessie Maddernt, nem szerelemből, hanem egyfajta ragaszkodásból, s mert meg volt győződve róla, hogy életerős gyerekeik lesznek. Két gyerekük született, Joan es Bessie. 1903-ban értesítette Bessie-t, hogy elhagyja, 1904-ben törvényesen is elváltak. 1905-ben elvette Charmian Kittredge-t.
Élete vége fele újra gazdasági válságba jutott, a farmja csődbe ment, alkoholizmusa és vesebetegségei legyengítették, míg végül morfiumtúladagolásban halt meg 1916. november 22-én.
A The Son of the Wolf (1900, magyarul Északi Odüsszeia címen jelent meg 1975-ben) című novelláskötete volt az, amely óriási sikert és világhírnevet szerzett neki. Mintegy ötven könyvet írt, amelyek hamar megjelentek más nyelveken is.
Jack London az egyik első világirodalmi rangú amerikai író, népszerűsége mind a mai napig töretlen. Az emberi társadalom megreformálásáért küzdött, legkedvesebb szereplői vakmerő kalandorok, „éneklő” és „beszélő” kutyák, legkedvesebb színterei az erdő és a tenger voltak.
Apja vándor asztrológus volt, annak törvénytelen gyerekeként jött a világra. Röviddel születése után anyja feleségül ment John Londonhoz. Gyermekévei mély nyomorban, kemény munkával és szenvedélyes olvasással teltek.Már 13 évesen napi 12-18 órát dolgozott a konzervgyárban, s gyakorlatilag ő tartotta el családját. Menekülést keresve ebből a robotéletmódból, régi dajkájától, Virginia Prentiss-től kért kölcsön, s a kölcsönpénzből bárkát vett, amivel osztrigakalóznak csapott fel. Igencsak veszélyes életmód volt ez, ugyanis az osztrigaőrök nemegyszer a kalózok után lőttek. Ebből a korszakból kezdődött ismerkedése „John Barleycornnal” (avagy az alkohollal), ahogy azt az Alkoholmámorban (korábban magyarul Sárga Sátán címmel jelent meg, az eredeti angol cím John Barleycorn) című művében olvashatjuk.
1893-ban elszegődött egy fókavadász hajóra, amely egész Japánig elment, s itt 17 évesen kiverekedte, hogy egyenrangúnak tekintsék a többi matrózzal.
Miután visszatért Amerikába, alkalmi munkákkal próbálkozott, például szenet talicskázott egy vasútállomáson, de megunta, majd felcsapott hobónak Kelly hadseregében, s csavargásért 30 napig börtönbe is került. Kalandjait az Országúton című regényében örökíti meg.
Majd visszatért Oaklandbe, ahol lázas tanulásba kezdett, mint azt önéletrajzi regényében, a Martin Edenben olvashatjuk. Napi 19 órát tanult, alig evett és keveset aludt, végül sikeresen leérettségizett, fél évet járt egyetemre is, majd anyagi okok miatt elszegődött mosodai munkásnak, ahol ő is elkapta az aranylázt, és Klondike-ba utazott sógora, James Shepard társaságában. Aranyat nem talált, de itt szerzett tapasztalatai alapján írta meg későbbi világhírű műveit. Ezért nagy árat fizetett, skorbut alakult ki nála, ami miatt négy fogát elveszítette, s valószínűleg későbbi betegségei is részben innen eredtek. Sokat utazott, volt haditudósító is az orosz–japán fronton.
A tőle megszokott elszántsággal próbált meg írni és publikálni, s kezdett felívelni írói karriere, majd rendeződni anyagilag is az élete.1900. április 7-én elvette Bessie Maddernt, nem szerelemből, hanem egyfajta ragaszkodásból, s mert meg volt győződve róla, hogy életerős gyerekeik lesznek. Két gyerekük született, Joan es Bessie. 1903-ban értesítette Bessie-t, hogy elhagyja, 1904-ben törvényesen is elváltak. 1905-ben elvette Charmian Kittredge-t.
Élete vége fele újra gazdasági válságba jutott, a farmja csődbe ment, alkoholizmusa és vesebetegségei legyengítették, míg végül morfiumtúladagolásban halt meg 1916. november 22-én.
A The Son of the Wolf (1900, magyarul Északi Odüsszeia címen jelent meg 1975-ben) című novelláskötete volt az, amely óriási sikert és világhírnevet szerzett neki. Mintegy ötven könyvet írt, amelyek hamar megjelentek más nyelveken is.
József Attila-díjas író, műfordító, keletkutató, rádiós szerkesztő.
Orientalistaként kutatási területe a tibeti irodalom, költészet (Lelked szélfútta madártoll – A 6. dalai láma szerelmes versei, Írás Kiadó, 1999), valamint a nyugati és a régi keleti gondolkodás jellemzőinek vizsgálata (A Himalája arca – Ázsiáról és a végtelenségről, Kelet Kiadó, 2007). Rádiós szerkesztőként a nevéhez fűződnek a Magyar Rádió A Kelet kapujában és a Keleti Társalgó című műsorai. Íróként a Su-la-ce néven kiadott Lin-csi történeteivel vált ismertté és népszerűvé (Lin-csi apát minden szava, Európa Kiadó, 2017). 2019-ben megjelent a Corvina Kiadó gondozásában a Dilettánsok történelme - Honnan ered Nyugat és Kelet elhibázott viszonya? című könyve.
Orientalistaként kutatási területe a tibeti irodalom, költészet (Lelked szélfútta madártoll – A 6. dalai láma szerelmes versei, Írás Kiadó, 1999), valamint a nyugati és a régi keleti gondolkodás jellemzőinek vizsgálata (A Himalája arca – Ázsiáról és a végtelenségről, Kelet Kiadó, 2007). Rádiós szerkesztőként a nevéhez fűződnek a Magyar Rádió A Kelet kapujában és a Keleti Társalgó című műsorai. Íróként a Su-la-ce néven kiadott Lin-csi történeteivel vált ismertté és népszerűvé (Lin-csi apát minden szava, Európa Kiadó, 2017). 2019-ben megjelent a Corvina Kiadó gondozásában a Dilettánsok történelme - Honnan ered Nyugat és Kelet elhibázott viszonya? című könyve.
Tótfalusi István
Tótfalusi István (1936–2020) író, nyelvész, műfordító.
Fontosabb díjai
A Svéd Irodalmi Alap díja (1995), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996), József Attila-díj (1997), Füst Milán-díj (2014), Wessely László-díj (2015).
Tótfalusi István (1936–2020) író, nyelvész, műfordító.
Fontosabb díjai
A Svéd Irodalmi Alap díja (1995), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996), József Attila-díj (1997), Füst Milán-díj (2014), Wessely László-díj (2015).
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............